Az albán intézmények elleni legújabb kibertámadási hullám során a “No-Justice” nevű törlő szoftvert használták. A ClearSky kiberbiztonsági vállalat szerint ez a Windows rendszeren futó kártékony szoftver az operációs rendszert oly módon teszi használhatatlanná, hogy annak újraindítása lehetetlenné válik. Ezen támadásokat egy iráni „pszichológiai hadműveleti csoport”, a Homeland Justice nevéhez köthetőek, amely 2022 júliusa óta folyamatosan hajt végre pusztító akciókat Albánia ellen. 2023. december 24-én az ellenfél egy hosszabb szünet után újra felbukkant, kijelentve, hogy “újra ideje a terroristák támogatóinak szétzúzásának”, legújabb hadműveletüket #DestroyDurresMilitaryCamp néven azonosítva. Jelenleg Durrës városa nyújt otthont az Iráni Népi Mudzsahid Szervezetnek, ismertebb nevén a MEK-nek. A támadás célpontjai között szerepel az ONE Albánia, az Eagle Mobile Albánia, az Air Albánia és az albán parlament. A kampány során két fő eszközt vetettek be: egy futtatható törlő programot és egy PowerShell szkriptet, amely a fenti programot továbbítja a célhálózat további számítógépeire, miután bekapcsolták a Windows Távoli Kezelési funkciót, azaz a WinRM-et. A No-Justice törlőprogram, a NACL.exe, egy 220,34 KB-os bináris fájl, amely rendszergazdai jogosultságokat igényel a számítógépen tárolt adatok eltávolításához. Ezt a gép Mesterindító Rekordjából, az MBR-ből származó boot aláírás eltávolításával érik el, ami minden merevlemez első szektorát képezi, meghatározva, hol helyezkedik el az operációs rendszer a lemezen, ezzel lehetővé téve annak betöltését a számítógép RAM-jába. A támadások során további hiteles eszközöket is használtak, mint a Plink, más néven a PuTTY Link, a RevSocks és a Windows 2000 erőforráskészlet, amelyek elősegítik a felderítést, az oldalirányú mozgást és a hosszantartó távoli hozzáférést. Ez az esemény összefügg az iráni szereplők, mint a Cyber Av3ngers, a Cyber Toufan, a Haghjoyan és a YareGomnam Team növekvő figyelmével Izrael és az Egyesült Államok felé a Közel-Kelet geopolitikai feszültségei között. „Úgy tűnik, csoportok, mint a Cyber Av3ngers és a Cyber Toufan, visszavágásra irányuló narratívát alkalmaznak kibertámadásaikban,” számolt be a Check Point a múlt hónapban. „Az Egyesült Államokban tevékenykedő célpontok izraeli technológiával történő célba vételével ezek a hacktivista csoportok egy kettős visszavágó stratégiát próbálnak megvalósítani, állítólag egyszerre Izraelt és az Egyesült Államokat célzó, összehangolt kibertámadással.” A Cyber Toufan különö sen több mint 100 szervezetet érintő hackelési és adatszivárogtatási tevékenységeiről ismert, fertőzött gazdagépeket törölve és az ellopott adatokat Telegram-csatornájukon közzétéve. „Annyi kárt okoztak, hogy a szervezetek közel egyharmada képtelen volt helyreállni,” állította Kevin Beaumont biztonsági szakértő. „Némelyikük még hónapokkal később is teljesen offline maradt, az eltávolított áldozatok között magánvállalatok és izraeli állami szervek egyaránt szerepelnek.” A múlt hónapban az Izraeli Nemzeti Kiber Direktorátus, az INCD megerősítette, hogy jelenleg körülbelül 15, Iránnal, a Hamásszal és a Hezbollahhal összefüggő hackercsoportot figyel, amelyek rosszindulatúan tevékenykednek az izraeli kibertérben az izraeli-hamási konfliktus 2023 októberi kezdete óta. Az ügynökség hozzáfűzte, hogy a felhasznált módszerek és taktikák hasonlóságot mutatnak az Ukrajna-Oroszország konfliktus során alkalmazottakkal, pszichológiai hadviselést és törlő kártevőket alkalmazva az érzékeny információk megsemmisítése céljából. Forrás: https://thehackernews.com

Ausztrália legnagyobb adatszivárgásának tanulságai: GDPR jellegű büntetéseket vezetnének be.

Ausztrália legnagyobb adatszivárgásának hatására az európai GDPR-hoz hasonló büntetések bevezetésén gondolkodnak a hatóságok. Ugyanakkor köteleznék a vállalatot, hogy fizesse meg az adatszivárgásban érintett személyi okmányok cseréjének költségét. A nagy médiafigyelem miatt a hacker törölte az adatokat és visszalépett a váltságdíjtól is.

Kibertámadás fél Ausztrália ellen

Optus Ausztrália második legnagyobb távközlési szolgáltatója. Összesen 10 millió ügyfele van (Ausztrália lakosságának 40 százaléka), ezeknek pedig sok adatát összegyűjtötte és tárolta. A távközlési szolgáltató szeptember 22-én jelezte egy rövid közleményben, hogy rendszereit kibertámadás érte, ennek következtében az ügyfelek adatai illetéktelenek kezébe került.

A szolgáltató olyan adatokat tárolt az ügyfelekről, mint nevek születési adatok, az útlevelek sorszáma, a jogosítvány sorszáma, az egészségbiztosítói azonosító szám (ami nemzeti személyazonossági igazolvány hiányában az adott személyt azonosítja), telefonszámok és otthoni címek.

Törölték az adatokat

Az azonosítatlan támadó első körben 1 millió dollárt kért az adatokért cserébe, miután egy online webes fórumon 10 ezer ügyfél adatát nyilvánosságra hozta – ezzel is bizonyítva, hogy ő az igazi támadó. Majd a támadás nagyságát és a szolgáltató válaszát látva (aki bevonta közben a helyi nyomozó hatóságokat is), a hacker meggondolta magát: azonnal törölte a már közzétett adatokat, elnézést kért és próbált eltűnni.

Politikai vihart kavart az ügy

Az ügy azonban innen önálló életre kelt. Az Optus vezetője, Kelly Bayer Rosmarin azt mondta, hogy a vállalat egy bonyolult támadás áldozata lett, a támadás az első adatok szerint egy európai IP címről érkezett és hogy a nyomozó hatóságok forró nyomon vannak. Azonban a köd leszálltával kiderült, hogy a hackernek eléggé könnyű dolga volt bejutni a rendszerbe: a távközlési vállalat egy olyan alkalmazás programozási interfészt működtetett, mely nem kérte a felhasználók azonosítását, de hozzáférést biztosított az ügyfeleik adataihoz. Egyszerűen egy amatőr hackernek szerencséje volt.

Azonban a kiberbiztonsági miniszter, Clare O’Neill megkérdőjelezte az Optus szavahihetőségét és aggasztónak nevezte, hogy mennyire egyszerű volt bejutni a távközlési szolgáltató rendszerébe, hiszen a vállalat egyszerűen nyitva hagyta az ablakot a hacker előtt.

Szankciók GDPR mintára

Az ügy hatására az is felmerült, hogy az ausztrál adatvédelmi intézkedésekbe az európai GDPR mintájára komoly szankciókat kellene beépíteni, ami arra sarkalná a cégeket, hogy sokkal jobban odafigyeljenek az adatok biztonságára. Egy kormányzati forrás azt a lehetőséget is megszellőztette, hogy a távközlési vállalat fizesse ki a támadás következtében kicserélendő útlevelek és vezetői jogosítványok költségét.

Az biztos, hogy az ausztrál rendőrség egy külön projektet indított annak a 10 ezer ausztrál állampolgárnak a megvédésére, kinek az adatait a hacker első körben nyilvánosságra hozta, majd törölte is őket, a többi 10 millió adattak együtt.