Minden területnek – így az adattörlésnek is – megvan a vele kapcsolatos félreértések, ami makacsul tartja magát a szakmai vagy félszakmai közvéleményben. Összeállításunkban ezeket a mítoszokat vesszük górcső alá.

Rengeteg adat keletkezik nap mint nap, szinte fel sem tudjuk fogni mennyi: a Word Economic Forum előrejelzése szerint 2025-ben naponta 463 exabyte-nyi adat keletkezik globálisan. Egy exabyte 1000 bájt a hatodikon.

Ha ez nem mond semmit nekünk, nem vagyunk egyedül. Az talán beszédesebb, hogy 2020 elején a digitális ökoszisztéma bájtjai 40x többen voltak, mint a megfigyelhető univerzum csillagjai. És csillagból tényleg sok van.

Ezeket az adatokat menedzselni kell, tárolni, biztonsági mentést készíteni róluk és esetenként törölni is kellene őket. Azonban nem mindegy, hogyan töröljük adatainkat, mert sok esetben csak a törlés illúzióját kapjuk.

Mítosz 1 – a beépített törlés mindenre jó

Sokszor még a technológiában jártasak is bedőlnek az operációs rendszerekben lévő törlés ígéretének. Pedig ők tudhatják, hogy a hagyományos merevlemez esetében a törlés az még nem törlés. Az operációs rendszer ugyanis ilyenkor nem törli az adatot, hanem csak a rá vonatkozó hivatkozást szünteti meg.

Halkan megjegyzem, hogy ugyanígy dolgozik a Google is, amikor egy weboldalt kivesz a találatok közül: attól, hogy senki sem találja meg az adott weboldat, az az oldal még mindig az interneten lóg.

Az adat akkor semmisül meg, ha átírjuk egy másik adattal. A nemzetközi szabványok szerint mindezt nem elég egyszer ismételni, hanem többször át kell írni az adatokat, hogy biztosra menjünk.

Ehhez képest, amikor a számítógép operációs rendszerének segítségével törölünk egy fájlt, akkor első körben a virtuális szemeteskukába kerül. Innen még egy jól betanított majom is vissza tudja állítani. A kuka ürítésekor megtévesztő a dolog, hogy az operációs rendszer azt kérdi: „Biztos benne, hogy végleg törli ezt a fájlt?”. Ez még nem végleges törlés. Az adat ott marad és visszaállítható.

Mítosz 2 – a formázás mindent visz

A Blancco korábbi saját felmérése azt mutatta, hogy az emberek 51 százaléka az gondolja, az adathordozó formázása (gyorsformázása) végleg töröli az adatokat. Azonban ez nem igaz. A formázás hatására sem törlődnek az adatok, azok online is elérhető eszközök segítségével visszaállíthatók. Amellett, hogy az adatokat vissza lehet nyerni, tanúsítványa sincs a vállalatnak arról, hogy bármit is tett volna az információk védelmében. Azt belátjuk, a mítoszt fenntartja az a tény is, hogy sok OEM gyártó törlésnek nevezi a formázást.

 Mítosz 3 – az adatok titkosítása helyettesíti az adattörlést

A technológiailag fejlettebb IT eszközök adathordozóit kriptográfiai törléssel szokták védeni. A technológia lényege röviden, hogy egy szoftver segítségével az adatokat titkosítják. Az adatok titkosításához használt kulcsot az adatok védelmében törlik. Az adat mindvégig az eszközön marad, csak nem lehet hozzáférni.

A technológiák fejlődésével és az idő múlásával kiderülnek a titkosítás gyenge pontjai. A törlést sok esetben nem szakemberek végzik, rossz, könnyen feltörhető kulcsot használnak. Sok esetben elfelejtik magát a kulcsot törölni. Vagy ahogy a Samsung telefonok esetében kiderült, a saját fejlesztésű titkosítást könnyen kijátszható. Az adat nem semmisül meg, emiatt előbb vagy utóbb valaki talál egy módszert a titkosítás feltörésére.

2021 december elsejétől minden adathordozót tartalmazó eszköz vásárlásakor a vevő egy adattörlő címkét is kap a kereskedőtől. Használatával véglegesen és minősítetten törölhetjük az adatokat. Lássuk, pontosan hogyan is működik ez az adattörlés.

Ingyenes állami adattörlő alkalmazást biztosít az állam a 2021 december elseje óta megvásárolt eszközökhöz. Ezt az alkalmazást a veglegestorles.hu weboldalon lehet letölteni annak a kódnak a segítségével, amit vásárláskor kapott a fogyasztó.

Adattörlési kód – egyszeri használatra

Az érintett kereskedők ugyanis minden, adattárolót tartalmazó eszköz mellé adnak egy címkét, mely ezt az egyedi kódot tartalmazza. A webes felületen meg kell adni ezeket az információkat. A letöltött szoftver segítségével az adatokat véglegesen és biztonságosan törölhetjük az adathordozóról. Így az adott eszközt – legyen az telefon, laptop vagy asztali számítógép – tovább lehet értékesíteni, anélkül, hogy személyes adataink veszélybe kerüljenek. Az adattörlő kódot csak egyszer használhatjuk fel.

A DataClear kifejezetten üzleti felhasználók számára nyújt adattörlési szolgáltatást. Az életciklusuk végéhez ért eszközökről minősítetten, jegyzőkönyv kiállításával, véglegesen töröljük az adatokat. Ezzel meghosszabbítjuk a számítástechnikai eszközök életét, felesleges elektronikai hulladéktól mentjük meg a környezetet.

Kereskedők járási hivatalnál igényelhetik az adattörlési címkét

A végleges adattörlési címkét a kereskedőknek a székhely vagy a telephely szerinti járási hivatalnál igényelhetik. Amikor átveszik az adattörlési címkét, a kereskedőknek igazolniuk kell kereskedelmi tevékenységüket.

Az ingyenes adattörlési címke az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai szerint a következő eszközökre igényelhető:

Ahhoz, hogy az adott eszközről törölni tudjuk az adatokat, azt egy számítógéphez kell csatlakoztassuk USB, SATA és változatai, SAS segítségével. Az adott eszköz nem törölhető, ha azon hardveres titkosítás vagy hozzáférés-szabályozás található.

A home office-ban dolgozó kollégák sok időt töltenek a munkahelyi információk keresésével.

Hibrid iroda

Két éve kényszerültek dolgozók milliói home office-ba, és ez a munkavégzési forma azóta is töretlenül népszerű. A Microsoft Work Trend Index 2022 felmérése szerint a munkavállalók 38 százaléka dolgozik jelenleg hibrid módon, ami 7 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz.

Az is kiderült a felmérésből, hogy az emberek 52 százaléka továbbra is otthonról szeretne dolgozni az elkövetkező egy évben.

Nem találjuk az adatokat

Azonban az otthoni munkavégzésnek van egy hátulütője: az emberek naponta átlagosan fél órát töltenek a fontos adatok keresésével és megtalálásával. Egy év alatt ez 18 munkanapot jelent összesen, napi 8 órás munkaidővel számolva.

A Sinequa vállalat felmérésében 503 tudásmunkást kérdeztek meg Nagy-Britanniában. A válaszadók közel fele (46 százalék) szerint kicsit könnyebb is lehetne az adatok rendszerezése, és így sokkal hamarabb találnák meg azokat. Összesen öt emberből kettő számára sokkal bonyolultabb és problémásabb lett a munkaadatok megtalálása.

Az adattörlés is a megoldás része

A problémát az is jelenti, hogy a vállalatok belső rendszerében nehézkés és bonyolult keresőket használnak – már ha van. Az alkalmazottak az internetes keresőkhöz hasonló, könnyen használható kereső eszközöket szeretnének használni.

A vállalatoknál az is megoldást jelentene, ha az adatok menedzselésével tudatosan és rendszeresen foglalkoznának. Így a szükségtelen adatokat nem tárolnák feleslegesen, hanem minősítetten és véglegesen tudnák törölni. Az adatok törlésével rendszerezettebbé válnak a vállalati információk, erőforrások szabadulnak fel.

   

Noha szűkös költségvetés áll rendelkezésükre, a kormányzati szervezeteknél még mindig népszerű az adattárolók fizikai megsemmisítése életciklusok végén – derül ki a Blancco 2022 márciusában megjelentetett kutatása szerint. A tanúsított adattörlés a fizikai megsemmisítés teljes körű alternatívája.

Az adattörlés olcsóbb alternatívákja a teljes megsemmisítésnek

A legtöbb kormányzati, közigazgatási szervezet szerte a világban SSD-n vagyis tartós állapotú meghajtón tárolja az érzékeny adatokat is. Ezek a meghajtók a felhőben, on-premise adatközpontokban találhatóak, többféle IT eszközzel használják, legyen az asztali gép, laptop vagy multifunkciós nyomtató.

Fizikailag megsemmisítik az adatokat

A Blancco kutatása szerint a kormányzati szervezetek gyakran (az esetek 40 százalékában) fizikailag ledarálják ezeket az adathordozókat életciklusuk végén, ezzel védve a rajuk lévő adatokat.

A technológiai frissítés, adatmigrációs projekt vagy más okból történő csere felesleges kiadásra kényszeríti a szervezeteket. Azonban az esetek többségében a túlzott óvatosság miatt mégis ezt választják az állami szervezetek.

A kutatásban 596 kormányzati IT-vezetőt kérdeztek meg, kilenc országból. A megkérdezett szervezetek 12,8 és 17 millió dollár között költöttek minden évben arra, hogy fizikailag ledarálják az adathordozókat – és ezzel a rájuk támaszkodó IT eszközöket is, legyenek azok laptopok, asztali gépek vagy szerverek.

Ezek felett további 40 millió dollárt költöttek az így elpusztított IT infrastruktúra helyettesítésére. A szervezetek egy SSD-t semmisítettek meg átlagosan évente, minden harmadik alkalmazottra kivetítve.

Évente cserélnek gépeket

A szervezetek egyébként a megszokott gyakorlat szerint, évente laptopjaik és számítógépjeik egyharmadát lecserélték. Azonban egy szervezetben ennél több SSD található, hisz sokan tartanak fenn például saját adatközpontot.

A válaszadó szervezetek évente átlagosan 1433 SSD-t semmisítettek meg. A tanulmány becslései szerint ennek költsége 15-20 dollár volt SSD-ként, ami 21 495 – 28 660 dollárnyi felesleges kiadást jelent. És ekkor még nem beszéltünk az SSD-k cseréjéről: a válaszadók szerint a feleslegesen megsemmisített eszközök cseréje éves szinten 86 730 – 93 865 dollár közé tehető.

Miért a fizikai megsemmisítés?

A kutatásban az is megvizsgálták, hogy miért a fizikai megsemmisítés mellett teszik le a voksukat a különböző kormányzati szervezetek. Az esetek 40 százalékában a fizikai megsemmisítést írta elő a szervezet szabályzata vagy irányelvei, így nem volt más választás.

Ezt a fajta adatmegsemmisítést a válaszadók 46 százaléka találta a legbiztonságosabbnak – vagyis van mit még tanulni és tanítani biztonságos adattörlés terén. A megkérdezettek 38 százalékánál más adatmegsemmisítési technológiát házon belül egy szakember sem ismert.

Az esetek 46 százalékában azonban csak a szenzitív adatokat tartalmazó SSD-k fizikai megsemmisítése kötelező. A szervezetek azonban a többi, nem szenzitív adatot tartalmazó adathordozónál is a darálást választották – csak hogy biztosra menjenek.

Meglepő adatokra bukkantak

Az okok felderítésekor meglepő adatokra is bukkantak: a megkérdezettek 38 százaléka azt gondolja, ez az adattörlési módszer a legolcsóbb az összes közül. Közel negyedük – 22 százalék – nem is ismer alternatív adattörlési módszert, így a tanúsított adatfertőtlenítést sem.

A tanúsított adattörlés a fizikai megsemmisítés kompromisszum mentes alternatívája, ahol az adatokat szoftver segítségével végleg és jegyzőkönyvezve visszaállíthatatlanul töröljük. Eközben a környezetet is megvédjük, hiszen nem keletkezik felesleges elektronikai hulladék.

A Blancco teljes tanulmánya ezen a linken tölthető le.

Az Android felhasználók is könnyebben és gyorsabba törölhetik az utolsó 15 percnyi Google keresési adatokat.

Gyorsabban törölhetjük a böngészési adatokat. Forrás: Internet.

Az elkövetkező hetekben mindenki számára elérhető frissítésnek köszönhetően a felhasználók pár kattintással törölhetik az utolsó 15 percnyi keresési előzményeket. Ezt a lehetőséget a Google iOS felhasználók számára tavaly júliusa óta biztosította, a mostani frissítéssel globálisan minden felhasználó számára elérhető lesz.

Pár hét múlva mindenkinél ott lesz

Az új funkció az Androidon futó Google app-ban jelenik meg, pár hét alatt minden felhasználó számára elérhető lesz. Persze, ehhez ne felejtsük frissíteni az alkalmazást. A fejlesztők azt vizsgálják, hogy ezt a kisegítő lehetőséget hogyan lehet más felületekre is exportálni. Arról pontos információ nincs, hogy az adatok gyors törlése elérhető lesz-e az asztali gépeken futó operációs rendszerben és a böngészőben. A Google alapból tárolja a felhasználók keresési és böngészési előzményeit. Bárki, aki hozzáférhet az adott Android eszközhöz láthatja, hogy az adott felhasználó milyen oldalakat látogatott meg. A böngészési adatokat törölni egyébként sem túl bonyolult, azonban ezzel a lehetőséggel kicsit könnyebbé válik ez a feladat.

Hogy kell az adatokat törölni?

Az utolsó 15 perc böngészési előzményeit tényleg egyszerűen lehet majd törölni. Csak nyissuk ki a Google app-ot, majd válasszuk ki a jobb felső sarokban lévő profil képet, majd tappintsunk a „Delete last 15 min” lehetőségre.   Miután a nyugati felhőszolgáltatók kivonultak Oroszországból, az ország komoly IT krízis elé néz: elvileg két hónapra elegendő adattárolási kapacitásuk maradt.

Ez most nagyon értékes Oroszországban, adattörlés segíthet a helyzeten. Forrás: Pixabay.

Az orosz kormány több lehetőséget is megvizsgál annak érdekében, hogy az ország adattárolási problémáját valahogy megoldja. A Kommersant értesülései szerint több forgatókönyv is létezik. A külföldi szankciók miatt az orosz IT cégek hazai felhőszolgáltatókhoz kellett forduljanak, hiszen a nagy multinacionális cégek kivonultak az országból.

Felértékelődtek a helyi kapacitások

Ez viszont komoly felelősséget hárított a helyi szolgáltatókra: az orosz MegaFon mobilszolgáltató helyi adattárolási kapacitási igénye ötszörösen megnőtt, míg a VK mobilszolgáltatónál csak 20 százalékkal emelkedett egy hét alatt. Azonban Oroszországban nincs elegendő adatközpont ahhoz, hogy a megnövekedett igényt kiszolgálják. A Kommersant cikke szerint az időzítés sohasem jöhetett rosszabb időben, az orosz hatóságok ugyanis nemrég indított smart city projektjeikben a videómegfigyelés és arcfelismerő technológiák is rengeteg helyi tárolási kapacitást igényelnek. A hatóságok ott próbálnak helyet csinálni, ahol tudnak. Például a digitális fejlesztésért felelős minisztérium felfüggesztette azt a távközlési szolgáltatókkal szembeni követelményt, hogy antiterrorista megfigyelés céljára a tárolási kapacitásaik 15 százalékát fenntartsák.

Az oroszok ne szórakozzanak

Más lehetőség lenne, ha arra kérik a streaming szolgáltatókat és egyéb szórakozást kínáló platformokat, hogy szüneteltessék szolgáltatásaikat. Harmadik lehetőség, ha a hatóságok felvásárolják az összes hazai adattárolási kapacitást. Az is felmerült lehetőségként, hogy a hátrahagyott nyugati cégek IT infrastruktúráját államosítsák és adattárolásra használják. Végső esetben az oroszok a kínaiakhoz is fordulhatnak segítségért, de ez eléggé bizonytalan megoldás. A kínai háborús elkötelezettség ugyanis nem egyértelmű. Szerintünk az adattárolási kapacitásoknak legalább a negyedét fel lehetne szabadítani, ha az adatokat átnéznék és minősítetten törölnék a vállalatok. Ebben a helyzetben ez is jelentős adattárolási kapacitáshoz juttatná az országot. A cikk forrása: a BleepingComputer cikke Azt hisszük, hogy mindig másokkal fordul elő, hogy érzékeny adatokat hagynak kidobott számítógépekben. Sajnos nem így van: az adattörlés elmaradása miatt magyar egészségügyi adatokat találtak egy szemétdombról kikukázott számítógépen.

A merevlemez ettől még működőképes lehet. Kép forrása: Pixabay.

Különböző egyetemek kérésére még 2007-ben végzett egy nemzetközi vizsgálatot a BT. Ennek eredménye sajnos katasztrofális volt: a merevlemezek 37 százalékát nem törölték megfelelően. Az adattörlés fontosságát a DataClear blogján is rendszeresen hangsúlyozzuk, de úgy tűnik sokan nem tanulnak.

Kompromittáló felvételeket is találtak

A 15 évvel ezelőtti vizsgálatban 350 használt merevlemezt vásároltak online aukciókon a kutatók, ezeknek 66 százaléka volt működőképes. A működő adattárolókat 19 százalékánál egyértelműen kiderült, hogy milyen vállalattól származik. A merevlemezek 65 százalékán egy-egy személyt is meg tudtak nevezni, 17 százalékon pedig törvénytelen adatokat is találtak. Az adattárolókon olyan érzékeny adatokra leltek többek között, mint érzékeny üzleti titkok, vállalati eredmények, bankkártyák adatai, szenzitív egészségügyi adatok, online vásárlási adatok, de a kompromittálók felvételek sem hiányoztak. Mondhatjuk, hogy a tizenöt év hosszú idő, az emberek, a vállalatok azóta megtanultak együtt élni az adatokkal. És megtanulták a minősített és szakszerű adattörlés fontosságát is. De nem.

Magyar betegek adatai egy kidobott számítógépen

A Kiberblog szerzői ugyanis egy szemeteskuka mellé kidobott kiszuperált számítógép adattárolóját vizsgálták meg közelebbről, mindez 2021-ben történt. A konténerre vigyázó úrtól egy sörért megvásárolt gépnek a merevlemeze még működő, menthető állapotban volt. A közelebbi vizsgálat kiderítette, hogy a számítógép eredetileg egy nagyváros orvosi rendelőjében működött. A számítógépet leselejtező egyáltalán nem foglalkozott az adatok törlésével, azon többezer (összesen pontosan 3256) beteg és páciens személyes és egészségügyi adatait találták meg. Az orvos védelmére legyen mondva, a vényíró meg a páciensek adatait nyilvántartó szoftverekbe jelszóval lehetett belépni. Azonban sokat nem kellett a jelszavakon gondolkodni, az igen népszerű 123456 volt egy esetben. A taj számok, lakcímek, nevek mellett rengeteg kórtörténeti adat, felírt gyógyszerek, citológiai vagy nőgyógyászati eredmény volt a megtalált adatok között. Vagyis minden, amit egy háziorvos tipikusan gyűjt. A gépen 9578 egyedi e-mail címet is találtak.

Töröljük adatainkat minősítetten és véglegesen

Meg győzzük elégszer hangsúlyozni: az adatok teljes és visszavonhatatlan megsemmisítéséhez nem elegendő az egyszerű törlés vagy a merelemez formázása. Ilyenkor a rendszer csak az adatokra vonatkozó hivatkozást törli, magukat az adatokat nem. Egyszerű és ingyenesen letölthető segédprogramokkal ilyenkor az adatok könnyedén visszaállíthatók. A teljes és biztonságos adattörlésben a Data Clear szakemberei a rendelkezésére állnak, minősített és auditált szolgáltatással. A cégtől távozó alkalmazottak egyharmada magával viszi a céges adatokat, mert azokat saját hasznára szeretné felhasználni. És egyébként is a sajátjának tekinti.   A great resignation az a jelenség, mely 2021 nyarán, a covidban megfáradt amerikai alkalmazottak körében jelentkezett. Az emberek tömegesen és más munkahely lehetősége nélkül álltak fel és hagyták ott az őket foglalkoztató vállalkozást. Az okok változatosak: egyes közgazdászok úgy vélik, hogy a járvány címszó alatt osztogatott bőkezű állami juttatások miatt az emberek már nem aggódtak megélhetésük miatt. Mások szerint most jutottak el oda, hogy jobban odafigyelnek saját életükre az emberek, sokkal jobban előtérbe került az élet a munka kárára. Sokan a home office csábításának engedve váltanak munkahelyet.

Elviszik az adatokat

De nem is az okok a fontosak cikkünk szempontjából. Hanem az, hogy a Tessian felmérése szerint a nagy felmondás szereplőinek közel egy harmada (29 százalék) a munkahelyi adatokat is viszi magával az új céghez. Ami összecseng azzal az adattal, hogy az IT vezetőknek közel fele szerint (45 százalék) növekedett az adatszivárgásos incidensek száma. Érdekes, hogy bizonyos munkakörökben dolgozók nagyobb valószínűséggel viszik magukkal az adatokat. A marketingben dolgozók 63 százaléka, míg a HR és az IT-ben érdekeltek 37 százaléka viszi el az adatokat.

Az enyém az adat

Hogy pontosan miért viszik magukkal az adatokat a kollégák, nos az okok változatosak. Amint gondolnánk, 58 százalékuk azt gondolja, az adatok segítenek majd az új helyen. Az adatszivárogtatók 53 százaléka azt véli, az információk egyébként is a saját és nem a cég tulajdona. Az emberek 44 százaléka pedig az új vállalattal kívánja megosztani az adatokat. Lehet sokkal kifizetődőbb a szakszerű adattörlés és az információk szakszerű menedzselése? A hazai autóparktól eltérően a mobiltelefonok viszonylag fiatalok: átlagos életkoruk 3,5 év. A használt készülékekben is van potenciál, főként, ha az adattörléssel nem spórolnak a felhasználók.

Nem minden telefont kell kidobni, adattörlés után hasznosítható

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatása szerint a magyar lakosság által használt mobiltelefonok viszonylag fiatalok. A mobiltelefonok 53 százaléka legfeljebb kétéves, 85 százaléka pedig nem idősebb öt évnél. Az ennél régebbi készülékeket jellemzően idősebbek és gyermekek használják.

Divat miatt cserélünk telefont

A felmérésben azt is vizsgálták, hogy mi az oka a mobiltelefonok rövid életciklusának. Az esetek kevesebb mint felébe (47 százalék) soroltak fel a mobilozók olyan okokat, ami miatt a készülékcsere elkerülhetetlen volt. Az esetek 25 százalékában a telefon elromlott. 11 százalékuk a felhasználóknak megrongálta vagy elveszítette telefonját. A túl gyakran kellett tölteni (11 százalék) érvet is elkerülhetetlen oknak számítottuk be, holott az akkumulátor cserével meghosszabbítható a telefon élettartama. Az esetek többségében a divat és a marketing hatására cserélünk telefont. A felhasználók 12 százaléka megunta a készüléket, 11 százalékuk újat kapott ajándékba és 15 százalékuk szerint a készülék elavult, nem rendelkezett már egy számukra fontos funkcióval. A mobilozók 9 százaléka azért váltott, mert kedvező ajánlatot kapott új telefonra, 6 százalékuk pedig egyéb okból.

Fiókban porosodnak a mobilok

A kutatásnak egy másik érdekes vetülete, amikor megkérdezték, mi történt a használt mobilokkal? Azok ugyanis megfelő előkészítés után, az adatok törlése, adatfertőtlenítés után tovább értékesíthetők. A felhasználók többsége, 56 százalék megtartotta a készüléket. Vagyis azok a fiókokban porosodnak. A válaszadók 35 százaléka azért kezdett vele valamit. 15 százalékuk elajándékozta, 10 százalékuk leadta újrahasznosításra, további 10 százalék eladta. Mielőtt tovább adjuk a telefont, annak adathordozóját érdemes törölni – ehhez a gyári alapbeállításokra való visszaállítás sok esetben nem elegendő. Az adattörlés főként a céges adatokat is tartalmazó készülék esetén jelent komoly prioritást. Az érzékeny vállalati adatok szervezeten kívüli kerülésével ugyanis GDPR incidenst kockáztatunk.