A világ és a vállalatok adattermelése exponenciálisan növekszik. Ahhoz, hogy valamilyen szinten felfogjuk, hogy mennyi adat képződik a világban, álljon itt ez a statisztika arról, hogy mi minden történik egy perc alatt az interneten.
Évente több százezer használt mobiltelefon kerül a GSM boltokba, és ezeken a készülékeken gyakran maradnak otthoni, privát fotók és fontos céges dokumentumok is. Ma már minden okostelefon rendelkezik kamerával, így ezek az eszközök alkalmasak lehetnek akár vállalati levelezésre is, még akkor is, ha nem mindenki él ezzel a lehetőséggel. Ezért nem meglepő, hogy a média egyre gyakrabban foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen privát adatok maradnak a leselejtezett okostelefonokon. Akik váltottak már telefont legalább egyszer, azok közül a legtöbben névjegyeket, fényképeket és SMS-üzeneteket tároltak a készüléken, mielőtt azt értékesítették vagy ajándékba adták. Néhányan naptárbejegyzéseket, egy kisebb része az embereknek pedig e-maileket is megtartott rajta. Bár a megkérdezettek egyrésze azt állította, hogy nem tárolt semmilyen adatot a korábbi mobiltelefonján, ez a magas arány részben annak köszönhető, hogy a megkérdezettek egy része nem tekinti a névjegyeket és üzeneteket, valamint a szinkronizált postafiókot a telefonon tárolt adatoknak.
Közülük a legtöbbet egyesével törlik az adatokat. A férfiak és a nők körében is ez a leggyakoribb módszer a telefon “takarítására”. A felhasználók nagyrésze alkalmazza a készülék gyári visszaállítását, ami a második leggyakoribb módszer, különösen a fiatalabb generációk körében.
Azonban fontos megjegyezni, hogy a gyári visszaállítás sem törli véglegesen az adatokat.
A felhasználók tévesen hiszik azt, hogy a gyári adatok helyreállítása (“factory reset”) megoldást jelent az adatbiztonsági problémákra. Nem hibáztathatjuk őket, mert sok biztonságtechnikai szakember is úgy gondolja, hogy a gyári visszaállítás minden adatot töröl a telefon belső memóriájából.
Az is téves feltételezés, hogy az egyszerű gyári visszaállítás után csak speciális szakértelemmel és költséges felszereléssel lehet hozzáférni a készüléken maradt adatokhoz. Az Android alapú telefonok esetében, amelyek több mint 79% -át teszik ki a globális piacon, elegendő egy rövid YouTube videó megtekintése, hogy megtudjuk, hogyan állíthatjuk vissza az adatokat, például azzal, hogy a telefont lemezmeghajtóként csatlakoztatjuk egy asztali számítógéphez. Tehát azok, akik csak a gyári visszaállítást végzik el az újraértékesítés előtt, csupán hamis biztonságérzetet keltnek magukban.
A minősített adattörléssel foglalkozó Blancco magyarországi képviselői meglátogattak több hazai használt GSM boltot, és mindenhol azt tapasztalták, hogy az eladott telefonokon gyakran találhatók személyes képek, családi fotók és egyéb dokumentumok. A cég hangsúlyozta, hogy különösen veszélyeztetettek az Android alapú készülékek, amelyek külső memóriakártyát használnak, mivel a rendszer-visszaállítás csak a kártyán tárolt adatokhoz vezető utakat törli, de maguk az adatok megmaradnak. Ezért a fényképek és dokumentumok könnyen visszaállíthatók ingyenes programok segítségével. A Blancco ezért arra figyelmeztet, hogy jobb megtartani a régi memóriakártyákat, vagy teljesen felülírni azok tartalmát, mielőtt azokat eladjuk.
Ti hogyan törlitek az adatokat a már nem használt telefonotokról?
Vállalati környezetben nagyon nehéz eldönteni, hogy hogyan is kezeljük az adatokat. Mikor töröljünk? Mit töröljünk? Ehhez adunk rövid útmutatót összefoglalónkban.
Nem egyszerű eldönteni vállalati környezetben, hogy milyen adatot mikor érdemes törölni. Vannak vállalatok, akik biztosra mennek és minden adatot – és annak másolatait is – tárolják. Ezzel nemcsak költséges adattárolási szolgáltatást tartanak fenn, hanem a hatóságok szigorú büntetéseit is kockáztatják.
Mint ahogy évente tartunk nagytakarítást házunkban, úgy érdemes az adatok között is körülnézni válogatni – és törölni. A személyes adatok esetében Maria Kondo japán tanácsadó és rendszerező tanácsait érdemes követni: ha valamihez több mint egy évig nem nyúltunk hozzá és érzelmi töltete sincs neki, akkor megköszönjük, hogy segített bennünket és töröljük.
A vállalati adatok esetében azonban az érzelmi és praktikus megfontolások mellett egy sor iparági törvény, szabályozás és előírás határozza meg, hogy az adatokat – jellegüknél fogva – hogyan kezeljük, meddig tároljuk és mikor semmisítsük meg pontosan őket.
Még mielőtt tippjeinket felsoroljuk, érdemes körülnézni, hogy egy szervezet életében milyen jellegű adatokat találunk.
Általában vállalati berkekben három féle vállalati adatot különböztet meg. Persze, a vállalat tevékenységétől függően ezen adatok köre tovább bővülhet. Az ügyféladatok tartalmazzák a GDPR hatálya alá eső személyes adatok döntő többségét, mint neveket, címeket, számlaszámokat, pénzügyi adatokat, rendelési tételeket – vagyis mindent, amit ügyfelünkről tudhatunk. A személyes adatok közé tartoznak az egészségügyi adatok is, de ezek csak az egészségügyi szolgáltatóknál jelennek meg.
A második kategóriába esnek az alkalmazottakra vonatkozó adatok, amely a személyes adatok mellett tartalmazza a fizetésre és a teljesítményre vonatkozó információkat is. Egyes cégeknél egészségügyi adatokat is tárolnak, de ez egészen ritka.
A harmadik kategória a vállalati adat, ami a know-how-t, a különböző kutatási és fejlesztési információkat, terveket, marketing és értékesítési stratégiát tartalmazza, de kiterjed az ügyféllistákra is, pénzügyi eredményeket tartalmaz, belső kommunikációt is bele kell érteni. Az utóbbi időben egyre növekvő mértékben az IoT adat is a vállalati adat része: az érzékelőkből, szenzorokból származó nyers adatokról van szó, legyen szó az ellátási láncról, ipari berendezésekről vagy más tevékenységekről.
Ezek az adatok mind-mind egy adatszivárogtatás célpontjai, legyen a kiszivárogtató egy belső alkalmazott, külső partner vagy a hálózatunkba beférkőző hacker. De nem kell feltétlenül csak a rosszra gondolni, hanem elég például egy átvilágításra, auditra: minél több a feleslegesen tárolt adat, annál lassabb ez a folyamat és annál nagyobb a kockázata, hogy nem felelünk meg egy adott előírásnak, szabványnak.
Érdemes már keletkezésükkor kategorizálni az adatokat, dokumentumoka, hogy később könnyen lehessen őket rendszerezni. Ám de sok esetben erre nincs lehetőség, főként az emailben, alkalomszerűen érkező adatokra és megkeresésekre gondolva. A kategorizálás, az adatbázisba kezelés, a vállalati adatvagyon ismerete sokban segít az adatok megsemmisítésekor is.
Év elején érdemes átvizsgálni, hogy melyek azok az számlák, kimutatások, melyeket már nem kell tárolnunk. A számlákat – az éves beszámolót vagy a könyvelés dokumentumait – 8 évig olvasható formában kell megőriznünk. Azonban az üzleti évről készült beszámoló és az ehhez tartozó főkönyvi kivonatot, leltárt és értékelést már 10 évig kell tárolnunk.
Ezekből a dokumentumoknak egy része papír alapú, nagyobb része elektronikus – nyugodtan töröljük őket a törvényi határidő lejárta után. A GDPR határozza meg vállalat által tárolt, személyes adatok megőrzési idejét – ez nagyjából mindaddig kell, míg a szerződéses viszony fel nem áll az adott emberrel. A szerződéses viszony megszűnése után azonban törölni kell.
A marketing jellegű adatokat többnyire az adott marketing akció céljának lejártáig kell megőrizni, azután törölni kell. Akkor is törölni kell az adatokat, ha a személy erre külön megkér. A szervezetnek képes kell lennie feltárnia és összesítenie minden, adott személyről tárolt adatot.
Egészségügyi adatok estében az adott ország előírásai határozzák meg, hogy az adatokat törölni kell vagy lehet egyáltalán – egy adott páciens kórelőzményére például sok ideig szükség lehet, ezt nem feltétlenül kell törölni.
A vállalati know-how-t minden szervezet igyekszik jól és erősen őrizni, ezt nagy valószínűséggel nem is szeretné senki sem törölni. A vállalati know-how-hoz adatokat szolgáltató IoT adatok esetében pedig érdemes a feldolgozott adatokat tárolni, a nyers forrás adatokat pedig időközönként felülvizsgálni és törölni.
A vállalatok gyakran találják magukat abban a helyzetben, amikor az adattörlés és adattárolás között kell választaniuk. Költségoldalról a minősített törlés egyszeri kiadást jelent, a tárolás nagyságrendekkel nagyobb, évente ismétlődő összeget jelent. De nem csak ezért javasoljuk az adattörlést…
Amikor a vállalati adatvagyonról van szó, akkor a cégek lazán kezelik a dolgokat. Nem törődnek, hogy valóban szükség van az extra terabájtnyi tárhelyre, nem vizsgálják meg, hogy az értékes vállalati adatok foglalnak el olyan sok helyet, vagy az alkalmazottak személyes fotói, a letöltött filmek tárolására fizettünk elő újból az adattárolási szolgáltatásra.
Pedig nagyon kifizetődő lenne alaposan átvizsgálni, hogy pontosan milyen adatokat is tárolunk a vállalat által bérelt tárhelyen. A Veritas által készített elemzés szerint a vállalati adatoknak három típusát különböztetjük meg: üzletileg kritikus adat, redundáns, elavult és triviális adat, illetve sötét adat.
Az üzleti szempontból kritikus adatok a napi üzletmenet szempontjából és a vállalati siker biztosításához kellenek, ezeket kiemeltem védeni kell, menedzseljük őket proaktívan.
A redundáns, elavult és triviális adat vagyis a RET adat több helyen egyszerre is fellelhető, duplikátumok léteznek belőle. A triviális adatoknak nagyon pici az értéke vagy egyáltalán semmilyen üzleti értéket nem képviselnek számunkra. A RET adatok mennyiségét proaktívan csökkenteni kell, vagyis őket rendszeresen vizsgáljuk őket felül, minősített megoldások vagy szolgáltatók segítségével töröljük.
A harmadik kategóriába tartoznak a sötét vagyis struktúrálatlan adatok, melyek értékét még nem sikerült megállapítani, nem tudjuk, pontosan mit is tartalmaznak, lehet üzletileg kritikus adat is közöttük, ahogy használhatatlan RET adat. Megfelelőség szempontjából ez a kategória nagyon veszélyes, mert olyan információk is megtalálhatók közötte, melyeket nem is lennénk jogosultak kezelni (ha személyes adatok vannak közöttük, a GDPR ezekre is kiterjedhet).
Arányaiban a sötét adatokból van a legtöbb egy vállalaton belül, az adatok több mint felét nem ismerjük (52 százalék), a RET adatok az információk 33 százalékát teszik ki, míg csupán 15 százalékuk pontosan azonosított, strukturált üzletileg kritikus adat.
A vállalatok viselkedése a RET és sötét adatok arányának növekedését segítik elő. Mert a cégek nem érték, hanem mennyiség alapján terveznek az adattárolással, az alkalmazottak sincsenek tisztában azzal, hogy az üzleti tárhely nem személyes használatra való. A felhő alapú technológiák gyorsan terjednek, és az a hamis érzetünk keletkezhet, hogy a tárolás ingyen van – holott a szolgáltatásban főleg ezt árazzák be.
És ha mindeddig senki sem győződött meg arról, hogy a RET adatokat érdemes rendszeresen, minősített szolgáltató segítségével törölni, akkor a költséget hozzuk fel utolsó érvként. Az MIT tanulmánya szerint a rossz adatok a vállalat költségvetésének 15-25 százalékát is elvihetik. A Blancco költségkalkulátorával kiszámíthatjuk az általunk tárolt adatmennyiség ismeretében, mennyit spórolhatunk az adatok minősített törlésével. Hogy konkrét példa is legyen: 10 terabájt esetén három évnyi tárolással számolva 1,2 millió forint a megtakarítás.
Több mint 400 millió Twitter felhasználó adata szivároghatott ki, a hackerek 200 ezer dollár váltságdíjat kérnek az adatok törléséért.
Még tavaly, 2022. december 28-án derült fény arra, hogy a Twittert meghackelték és közel 400 millió felhasználó adatai kerültek napvilágra. Az ellopott adatokból csak egy kis részét publikálták a tolvajok, de abból kiderült, hogy telefonszámok, email címek is voltak a bejelentkezési adatok mellett.
A hackerek nyilván hírességek Twitter fiók adataival illusztrálták sikeres munkájukat. A Ryushi nevű adatlopó 200 ezer dollárt kért az adatokért cserébe, és azért, hogy törölje a nála lévő adatbázist.
A Twitter nem kommentálta az esetet, holott nem más, mint Brian Krebs kiberbiztonsági újságíró szólította fel annak vezetőjét, Elon Musk-ot, hogy reagáljon – stílusosan egy Twitter üzenetben. A mostani vezető mentségére legyen mondva az adatokhoz nagy valószínűséggel azelőtt fértek hozzá az illetéktelen személyek, mielőtt az átvette volna a közösségi oldalt.
Az ír adatvédelmi hivatal jelezte, hogy az adatszivárgási incidenst komolyan kezeli és elkezd vizsgálódni az ügyben.
Az esetre egyébként a Hudson Rock kiberbiztonsági vállalat hívta fel a közvélemény figyelmét. Szerintük minden jel arra mutat, hogy a hackerek nem egy korábbi Twitter adatszivárgásban is napvilágot látott adatokat mutattak be példának, hanem teljesen új információkkal jelentkeztek.
Az is az adatincidens valódiságát támasztja alá, hogy a hackerek egy szolgáltató segítségével próbálják eladni az adatokat. Ez a szolgáltató a garancia arra, hogy a fizetés csak akkor történik meg, ha a bűnözők valóban átadták és törölték a szóban forgó adatokat.
A jelszavak a mai IT jellemezte világ velejárói. A Reboot elemzése szerint az elmúlt három hónapban 4 felhasználó az ötből felejtette el jelszavát, hogy pontosan milyen szolgáltatásé, cikkünkből kiderül.
Ha akarjuk, ha nem a jelszavak mindennapjaink velejárója. Még nagyszüleinknek is van egy mobiltelefonja, melyhez legalább egy jelszó szükséges – ha ezt elfelejtjük, akkor eléggé nagy pácban találhatjuk magunkat.
A Reboot a legtöbbet használt online alkalmazást elemezve derítette ki, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyek jelszavát hajlamosak vagyunk kitörölni fejünkből, vagyis elfelejteni. A szervezet a Google keresőben indított „elfelejtettem a XY szolgáltatás jelszavát” jellegű keresések számát rögzítette és rendezte táblázatba.
| Szolgáltatás neve | „Elfelejettem a jelszavat” jellegű éves keresések száma | |
| 1 | Apple ID | 3,361,200 |
| 2 | Gmail (Google Mail) | 2,511,600 |
| 3 | 1,192,800 | |
| 4 | iCloud | 546,000 |
| 5 | 523,200 | |
| 6 | Discord | 369,600 |
| 7 | Microsoft Windows 10 | 346,800 |
| 9 | Amazon | 144,840 |
| 10 | Sony PlayStation Network (PSN) | 81,000 |
Az első helyezett ezen a listán az Apple ID, több mint három millióan kerestek rá az elfelejtett, netán véletlenül kitörölt jelszó visszaállításának módszerére a Google-ban. Az Apple ID-t az almás eszközökbe való bejelentkezéshez használják, összesen csak iPhone felhasználóból 1,2 milliárd van a világon – ehhez képest a hárommillió szinte semmiség.
Második ezen a listán a Gmail, két és félmillió ember felejti el évente Gmailes számláját. A memóriából törölt jelszavak magas mennyisége itt sem meglepő, ha tudjuk, hogy a 2021-ben világszerte megnyitott emailek 36,5 százaléka a keresőóriáshoz tartozott. Ha valakinek ilyen óriási a piaci részesedése, akkor sokan vannak, akik a jelszavaikat keresik. Szerencsére a törölt vagy elfelejtett gmailes jelszavak visszaállítására van lehetőség, ha korábban egy telefonszámot, vagy másik email címet megadtunk.
A népszerű képmegosztó alkalmazás lett a harmadik ezen az érdekes listán, több mint egymillió ember keres rá évente az elfelejtett jelszó visszaállításának lehetőségére. A Meta tulajdonában lévő Instagram az utóbbi időben igen népszerű lett főleg a fiatalabb generáció körében, havonta a világ embereinek 12,9 százaléka nézi meg rendszeresen account-ját.
Az Access Now emberjogi szervezet arra kért egy kenyai mobilszolgáltató vállalatot, törölje az emberektől törvénytelenül gyűjtött biometrikus adatokat.
Az afrikai országban egy komoly kampányt indított el a kormány: arra kötelezte a mobilszolgáltatókat, hogy a kiadott SIM kártyákat regisztrálják, ezzel próbálják a bűnözést csökkenteni. A kelet-afrikai országban a Safaricom nevű távközlési vállalat azonban adatgyűjtés közben kicsit túllőtt a célon.
A társaság ugyanis a SIM kártya tulajdonosok neve, születési adatai, nemre vonatkozó információ, postai cím és a személyazonossági igazolványok másolata mellett az emberek arcát is tárolta. Az Access Now emberi jogi védő szervezet szerint a biometrikus adatokat törvénytelenül gyűjtötték, így azokat a szolgáltatónak törölnie kell.
Az emberi jogokat védő szervezet keresetet indított a távközlési vállalat ellen, aminek hatására a telkó leállt a biometrikus adatok törvénytelen gyűjtésével. Azonban az emberi jogi szervezet szerint még most is túl sok információt gyűjt a vállalat az emberekről.
A szervezet most az szeretné elérni az első siker után, hogy a Safaricom törölje a már tárolt adatokat, illetve, hogy a törlésről értesítse az előfizetőket is.
A biometrikus adatok gyűjtése és azonosítás céljából történő tárolása több veszély is magába hordoz. Ha véletlenül egy ilyen adatbázis kikerülne a világhálóra, akkor a felhasználók nagy bajban lennének. A jelszótól eltérően a biometrikus adatok nem módosíthatóak, így, ha kikerülnek, elvesztik azonosító funkciójukat.
Az Európai Legfelsőbb Bíróság december 8-án kelt határozata szerint a Google-nak a jövőben törölnie kell a keresési találatok közül azokat az adatokat, melyekről a felhasználók nyilvánvalóan be tudják bizonyítani, hogy pontatlanok.
Az Európai Unió még 2012-ben fogalmazta meg a feledés jogát, ami később a GDPR adatvédelmi direktívában a törléshez való joggá finomodott. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha például valaki az interneten számára nem kedvező, ámde okafogyottá vált információt törölni szeretne, akkor az adatra mutató keresési találat törlését kérheti a Google-tól. Hiszen sok esetben az internetre felkerült adat örökre ott marad, miután nem minden oldalról lehet törölni az adott információt.
A december 8-i ítéletben ebben a feledéshez való jog gyakorlásában kért segítséget a német bíróság. Az eredeti ügy arról szólt, hogy egy befektetési csoport két vezetője arra kérték a Google-t távolítsa el azokat a keresési eredményeket, amelyek nevüket a csoport befektetési modelljét bíráló cikkhez kapcsolták.
A két vezető nemcsak a keresési eredmények törlését kérték, hanem a róluk készített miniatür fotók eltávolítását is, ami a keresési találatok listázásakor jelentek meg. A Google első körben elutasította a vezetők adattörlési kérését, arra hivatkozva, hogy nem tudják eldönteni, a cikkben szereplő információk pontosak vagy sem.
Az Európai Unió Bírósága döntésében egyértelműen jelezte, hogy a keresőmotor üzemeltetőjének törölnie kell a hivatkozott tartalomban található információkat, ha a hivatkozások törlését kérő személy bizonyítja, hogy az információk nyilvánvalóan pontatlanok.
Rekordösszegű bírságot fizet a Google többek között a lokációs adatok helytelen tárolásáért.
November elején egy sor amerikai tagállam (összesen 40) jelentette be, hogy megegyeztek a Google-lal egy rekordösszegű bírság kifizetésében. A megállapodás rögzíti, hogy a Google a közel 400 millió dolláros bírság mellett elismeri, hogy félrevezette a felhasználóit a lokációs adatok kezelése területén.
Az ügyben a vizsgálódás 2018-ban kezdődött az Associated Press cikke nyomán, mely szerint a Google akkor is követi a felhasználók mozgását, mikor kifejezetten tiltják ezt a tevékenységet. A keresőóriás akkor is rögzítette a felhasználók lokációs adatait, amikor azok kifejezetten kikapcsolták ezt a lehetőséget. Nyilván, az adatokat a hirdetések jobb célzásához használták fel.
A rekordösszegű bírság mellett a Google elvállalta, hogy jelentősen javítja jövő évtől a lokációs adatokkal kapcsolatos irányelveit, tiszteletbe tartva a felhasználók magánszféráját. A megegyezés azt is kiköti, hogy a keresőóriás több olyan eszközt fejlesszen ki, melynek segítségével a felhasználók jobban át tudják látni saját adataik kezelését.
Ahogy azt a Google a november 14-én keltezett blogposztjukba részletezi, a megállapodás részeként, többek között a következő új eszközöket fejlesztették ki:
A Facebook akkor is tudja telefonszámunkat, ha mi azt soha nem adtuk meg. Egy új eszköz segítségével azonban szerencsére, tudjuk ezt a számot törölni.
A Facebook rengeteg adatunkat tárolja, így próbálja meg minél pontosabban belőni a hirdetéseit. Azonban a mobilszámunkat sok esetben nem adtuk ki a közösségi oldalnak, mégis megvan neki. A mobilszám szerepelhet számtalan ismerőseink egyikének a telefonkönyvében, amit megosztott a közösségi oldal tulajdonosával.
A Meta, a Facebook tulajdonosa ősz elején rukkolt ki, mondhatni eléggé csendben, egy olyan új szolgáltatással, melynek segítségével megnézhetjük, hogy milyen kapcsolati adatainkkal rendelkezik a közösségi oldal. Az eszköz immár 2022 májusa óta van fen a neten, de csak szeptemberben kezdett szélesebb körben ismertté válni.
Az eszközt a help centerben egy eléggé érdektelen oldalon bújtatták el, ahol 780 szóban magyaráznak el dolgokat azoknak az embereknek, akik nem használják a Meta termékeit. A szövegben semmi sem utal arra, hogy a mobilszámot vagy e-mail címet ellenőrző eszközről van szó. Csupán annyit mond, hogy “ha további kérdései vannak jogairól, akkor kattintsanak ide”.
Ha ezt az ellenőrző oldalt valaki megtalálta, eléggé egyszerű és egyértelmű segítségével a mobilszámot, vezetékes számot vagy e-mail címet törölni. Első körben meg kell adni, a felsorolt három közül melyiket szeretnénk ellenőrizni.
Miután megadjuk a számot, amit keresünk, a Facebook egy ellenőrző kódot küld rá. A kód megadása után közösségi oldal üzemeltetője töröli azt nyilvántartásából. Az adat akkor sem kerülhet újból vissza az adatbázisba, ha ezután újabb ismerősünk osztja meg telefonkönyvét.
Igaz, az eszközt eredetileg azon emberek adatainak eltávolítására találták ki, akik soha nem használtak Meta termékeket, de rendkívül jó törlési szolgálatot tesz aktív felhasználók esetében is.
A Twitter új tulajdonosa sok embernél kiverte a biztosítékot, mindenkit megértünk. Ha törölni szeretnéd fiókodat, azt a következő módon teheted meg.
Szinte egy évig tartó csiki-csuki végének lehettünk tanúi idén októberben: hosszas gondolkodás és bírósági eljárásokkal való fenyegetés után Elon Musk, a világ leggazdagabb embere úgy döntött, végül mégis megvásárolja és kivezeti a tőzsdéről a Twittert.
A történet még áprilisban kezdődött, amikor kiderült a gazdag Tesla gyáros 9,2 százalékos részesedést vásárolt meg a Twitter részvényeiből. Elon Musknak nem tetszett, ahogy a mikroblog szolgáltató moderálja az oldalon megjelenő hozzászólásokat, véleményeket. Egy sokkal liberálisabb, sokkal több véleménynek teret adó közösségi oldal kívánt faragni ebből az oldalból.
A közel 10 százalékos részesedéssel azonban ezt még nem tudta befolyásolni, így kéretlen vételi ajánlatot tett a Twiterre, 44 milliárd dollár értékben. Ezt az összeget ő sem tudja a mellényzsebéből kihúzni, a tranzakció finanszírozásához több pénzügyi partner segítségét igénybe vette volna. Az ellenséges vételi ajánlatot némi gondolkodás után a tulajdonosok elfogadták.
Majd Elon Musk meggondolta magát: szerinte a Twitter félretájékoztatta őt a hamis, robotprofilok arányáról, és így ki akart szállni a felvásárlásból. Ellenlépésben a közösségi oldal beperelte a furcsa üzletembert. Majd a per elindulása előtt, október elején Elon Musk újból meggondolta magát és kifizetődőbbnek látta, ha tartja magát az eredeti ajánlatához.
Nos, ezek után nem csoda, sokan dönthetnek úgy, hogy nem kérnek többet a mikroblog szolgáltatóból. Nekik szól ez a kis törlési tájékoztató.
Törlés előtt érdemes azonban adatainkat letölteni, hogy ha nosztalgiázni szeretnénk elmés megjegyzéseinken, legyen hozzá alapanyag. Ehhez számítógépről a Twitter oldalára belépve baloldalon lévő oszlop alján kattinsunk More lehetőségre, majd a Settings and Support > Settings and privacy > Your account > Download an archive of your data menühöz látogassunk el.
Ha az appot többnyire mobiltelefonunkon használjuk, kattintsuk bal felső sarokban lévő profil képünkre, majd a Settings and Support > Settings and privacy > Your account > Download an archive of your data utat kövessük.
Itt az oldal elkéri újból jelszavunkat, és akkor kérhetjük is, hogy archiválja az adatokat. Ez azonban nem egy azonnali folyamat, 24 óra alatt készíti el az adatokat a Twitter. Ha kész van, emailben értesítenek. Mivel egy nagy adag csomagolt adatot kapunk, érdemes számítógépről intézni azok kicsomagolását.
Az archiválás után eléggé könnyű törölni a fiókot: látogassunk el erre az oldalra. Vagy pedig a Settings and Support > Settings and privacy > Your account menünél a legalján a megjelenik a Deactivate your account lehetőség. Ide kattintva egy figyelmeztető üzenet jelenik meg, hogy fiókunkat végleg töröljük és hogy onnan semmi.
Illetve mégis valami: a törlést megelőző figyelmeztetésből kiderül, hogy fiókunk megszűnik, de 30 napunk van arra, hogy meggondoljuk magunkat. Második, várnunk kell adataink letöltésére mielőtt töröljük a fiókot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adatok letöltésének kérése után várjuk meg az emailt, töltsük le az adatokat, majd töröljük a fiókot.Azt gondolnánk, hogy a technológia szeretetéért közismert Japánban mindig a legutolsó technológiát használják. Hát tévedtünk.
Japán idén kinevezett digitális ügyekért felelős miniszterére volt szükség ahhoz, hogy az ország elkezdjen elbúcsúzni a floppy lemeztől. A digitális ügyekért felelős miniszter, Taro Kono 2022 augusztusa végén indított háborút a floppy lemez és egyéb idejétmúlt adathordozó ellen. Az országban összesen 1900 olyan kormányzati eljárás létezik, ahol még mindig a régi adathordozókat használják az ügyek intézésére.
A miniszter egy sajtótájékoztatón jelentette be az új háborút. A cél, hogy a régi adathordozókat online adatbenyújtási folyamatokkal helyettesítsék. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy törvényi problémák akadályozták eddig, hogy a keleti országban a kormányzat is a felhő technológiát és az online adatkezelést használja. A lakosság és a vállalatok floppy lemezen vagy MiniDisc-en nyújtották be a kormányzat által kért adatokat vagy indították el az ügyeket.
A miniszter egy külön akciócsoportot állított fel erre a célra, mely az év végéig eldönti, hogy a kérdést hogyan rendezzék, de valószínű, hogy a felhő technológia lesz a befutó. A digitális ügyekért felelős kormánytag azt sem tartja jónak, hogy a covid járvány alatt faxgépek segítségével tartották a kapcsolatot a kormányzati szervek.
A floppy lemez 50. születésnapját tavaly, vagyis 2021-ben ünnepelte a világ. Az IBM 1971-ben vezette be a lyukkártyákat felváltó diszket. Az adathordozó méretének kialakulásánál azt vették figyelembe, hogy beleférjen a mérnökök ingének zsebébe. Az adathordozó a személyi számítógép elterjedésével vált népszerűvé, a Sony például 1983-ban vezette be az 1,4b Mb adat tárolására képes lemezt.
A japán cég 2011-ben állt le a floppy lemezek gyártásával, így a japán miniszter joggal csodálkozott sajtótájékoztatóján, hogy vajon honnan vásárolják a kormányzati szervek a lemezeket?
A floppy lemezek egyébként 2021 decemberében egy kínos adatvesztési incidens főszereplői voltak. A tokiói rendőrség egyik tagja két floppy lemezt veszített el, melyen 38 ember házkérelmével kapcsolatos adatok voltak rajta. A lemezeket a rendőrség tárolta, hiányukat akkor vették észre, amikor használniuk kellett őket. A lemezen támogatott lakhatás iránt folyamodó 38 férfi személyes adatát tárolták: nevüket, születési időpontjukat és nemüket.
Ausztrália legnagyobb adatszivárgásának tanulságai: GDPR jellegű büntetéseket vezetnének be.
Ausztrália legnagyobb adatszivárgásának hatására az európai GDPR-hoz hasonló büntetések bevezetésén gondolkodnak a hatóságok. Ugyanakkor köteleznék a vállalatot, hogy fizesse meg az adatszivárgásban érintett személyi okmányok cseréjének költségét. A nagy médiafigyelem miatt a hacker törölte az adatokat és visszalépett a váltságdíjtól is.
Optus Ausztrália második legnagyobb távközlési szolgáltatója. Összesen 10 millió ügyfele van (Ausztrália lakosságának 40 százaléka), ezeknek pedig sok adatát összegyűjtötte és tárolta. A távközlési szolgáltató szeptember 22-én jelezte egy rövid közleményben, hogy rendszereit kibertámadás érte, ennek következtében az ügyfelek adatai illetéktelenek kezébe került.
A szolgáltató olyan adatokat tárolt az ügyfelekről, mint nevek születési adatok, az útlevelek sorszáma, a jogosítvány sorszáma, az egészségbiztosítói azonosító szám (ami nemzeti személyazonossági igazolvány hiányában az adott személyt azonosítja), telefonszámok és otthoni címek.
Az azonosítatlan támadó első körben 1 millió dollárt kért az adatokért cserébe, miután egy online webes fórumon 10 ezer ügyfél adatát nyilvánosságra hozta – ezzel is bizonyítva, hogy ő az igazi támadó. Majd a támadás nagyságát és a szolgáltató válaszát látva (aki bevonta közben a helyi nyomozó hatóságokat is), a hacker meggondolta magát: azonnal törölte a már közzétett adatokat, elnézést kért és próbált eltűnni.
Az ügy azonban innen önálló életre kelt. Az Optus vezetője, Kelly Bayer Rosmarin azt mondta, hogy a vállalat egy bonyolult támadás áldozata lett, a támadás az első adatok szerint egy európai IP címről érkezett és hogy a nyomozó hatóságok forró nyomon vannak. Azonban a köd leszálltával kiderült, hogy a hackernek eléggé könnyű dolga volt bejutni a rendszerbe: a távközlési vállalat egy olyan alkalmazás programozási interfészt működtetett, mely nem kérte a felhasználók azonosítását, de hozzáférést biztosított az ügyfeleik adataihoz. Egyszerűen egy amatőr hackernek szerencséje volt.
Azonban a kiberbiztonsági miniszter, Clare O’Neill megkérdőjelezte az Optus szavahihetőségét és aggasztónak nevezte, hogy mennyire egyszerű volt bejutni a távközlési szolgáltató rendszerébe, hiszen a vállalat egyszerűen nyitva hagyta az ablakot a hacker előtt.
Az ügy hatására az is felmerült, hogy az ausztrál adatvédelmi intézkedésekbe az európai GDPR mintájára komoly szankciókat kellene beépíteni, ami arra sarkalná a cégeket, hogy sokkal jobban odafigyeljenek az adatok biztonságára. Egy kormányzati forrás azt a lehetőséget is megszellőztette, hogy a távközlési vállalat fizesse ki a támadás következtében kicserélendő útlevelek és vezetői jogosítványok költségét.
Az biztos, hogy az ausztrál rendőrség egy külön projektet indított annak a 10 ezer ausztrál állampolgárnak a megvédésére, kinek az adatait a hacker első körben nyilvánosságra hozta, majd törölte is őket, a többi 10 millió adattak együtt.
Ami a netre felkerül, ott marad ugyan, de senki sem találja meg.
A Google lehetővé tette a mezei felhasználók számára is, hogy a számukra előnytelen fotókat, adatokat törölhessük a keresési találatai közül. Erre a keresőóriás egy online felületet bocsátott a magánszemélyek rendelkezésére, ahol kezdeményezhetjük személyes adataink törlését.
A Google keresési találat törlésére vonatkozó űrlapja
A Google nem kívánja a valóságot elferdíteni a keresési eredmények törlésével, hanem igazán a kompromittáló, szexuális jellegű tartalmak eltávolítására törekszik.
Így a hat kategória között szerepel az intim, személyes képek vagy nem beleegyezésen alapuló, explicit képek törlése. Ugyancsak töröli a kiskorúakról szóló fotókat és azt is, ha az adott személy nevének megkeresése után irreleváns pornográf tartalom bukkanna fel.
Külön lehet kérni a deepfake pornográf tartalmak törlését is. A mesterséges intelligencia segítségével ugyanis manapság olyan hamis pornográf felvételeket lehet generálni, ahol a színészeket ismert emberek arcával helyettesítik. Az eredmény pedig valósághű felvétel, amit deepfake tartalomnak neveznek.
Az emberek azt is kérhetik, hogy a személyes azonosító adatokat is törölje a szolgáltató: sok esetben adatszivárgás esetében a személyes adatok – név, lakcím, bankkártya adatok, útlevél száma – kikerülhet az internetre.
A kérés benyújtása után a Google egy automatikus igazoló levelet küld. Ezután a kérést belsőleg megvizsgálják, hogy az adott információ – melynek törlését kérik a keresési találatokból – közérdeket szolgál-e vagy van hírértéke. Ezután a szolgáltató további adatokat kérhet, hogy eldönthesse, utat ad a törlési kérésnek vagy sem.
Már eljutottunk oda, hogy az autónk sokkal többet tud rólunk, mint édesanyánk. Ha az autót négy keréken guruló számítógépnek tekintjük, akkor adat is van bőven – amit törölni kell.
Az önvezető autót már megelőzően az autóipar szereplői elkezdték beépíteni a járgányokba a szoftveres lehetőségeket. Első körben csak a különböző rendszerek szoftveres kiigazítása történt, de eljutottunk odáig, hogy sok új autóban érintőképernyő segítségével üzemeltetjük azt.
És itt nemcsak arra gondolok, hogy autóban Netflixezhetünk vagy zenét hallgatunk. Már a telefon is Bluetooth segítségével kapcsolódik az autó kihangosítójához, még a 10 évvel ezelőtti modellekben is már szinkronizálni tudjuk a kontaktokat, illetve eltároljuk otthonunk vagy munkahelyünk adatait.
De már vásárolhattunk is már az autó éritőképernyőjének segítségével, akkor már a bankkártya adataink vagy a Paypal jelszavunkat is tárolja az autó adathordozója.
Ahogy a használt mobiltelefon esetében is, a használt autót eladása előtt érdemes átnézni és törölni minden személyes adatot. De pontosan hogyan is tudom a személyes adatokat törölni?
Az amerikai fogyasztóvédelmi hivatal (Federal Trade Commission) meglátása szerint az autó tulajdonképpen okostelefonunk meghosszabbítása. Minél újabb egy autó annál több informatika által működtetett rendszert építettek belé, így annál hosszabb az adataink törlése. A régebbi autók esetében elég csupán a telefonok kontaktokat törölni.
Minden autó más-más, így minden esetben másképp kell eljárni az adatok törlésekor. Azonban mindenki számára, univerzálisan érvényesek az alábbi tippek:
Úgy tűnik, hogy az emberek egyre jobban odafigyelnek személyes adataikra és kitörölnék online személyiségüket. Már ha tudnák.
Egy VPN szolgáltató tanulmányára volt szüksége az emberiségnek ahhoz, hogy megtudjuk az emberek egyharmada (vagyis 33 százaléka) törölné adatait az internetről, ha tudná.
A NordVPN felmérése szerint a válaszadók 45 százaléka úgy véli, nevüknek és adataiknak semmi keresnivalójuk a világhálón. Az emberek 42 százaléka kihasználtnak érzi magát online, miután azt gondolják, a nagy technológiai cégek saját előnyükre gyűjtik a személyes adatokat.
Az emberek 34 százaléka azt gondolja, előbb vagy utóbb adataik a bűnözők kezébe jut, 31 százalékuk pedig egyáltalán nem bízik az internetben. A 10800 ember megkérdezésével készült tanulmány szerint az emberek fele legjobban a személyes pénzügyi adatait törölné az internetről.
Az emberek egyébként a következő adatokat is törölnék a világhálóról:
Míg az adatok törlésére vonatkozó igényt teljesen megérjük, azonban szembe kell nézni azzal a valósággal, hogy az internet sohasem felejt. A digitálisan domináns világból eltűnni szinte a lehetetlennel egyenlő.
Ahhoz, hogy az adatok internetes törlésével ne kelljen foglalkozni és a személyes adatokat is biztonságban tudják, az emberek hajlandóak még fizetni is. A megkérdezettek 38 százaléka pénz áldozna arra, hogy névtelenül használhassa az internetet bármikor.
A megkérdezettek 71 százaléka egyébként attól fél, hogy a pénzügyi adatai rossz kézbe kerül, 43 százalékuk az emailek kiszivárgásától tart, 35 százalékuk az orvosi adatokat félti, 33 százalékuk a közösségi média oldalak tartalmát, míg 24 százalékuk szexuális életüket féltik a nagyobb nyilvánosságtól.
Eljön az ideje, amikor androidos mobilkészülékünkön rendet kell rakjunk, amikor az adattörlés elkerülhetetlen. Ha azt szeretnénk, hogy adatainkat véglegesen töröljük, akkor ezeket a megoldásokat tudjuk használni.
Nagyon sok vállalatnak nincs ideje vagy nem tudja az előírtaknak megfelelően kezelni a mobileszközökön tárolt adatokat. A régi készülékeket egyszerűen kidobják, ahelyett, hogy életciklusukat meghosszabbítva újra hasznosíthatnák. A használt készülékeknek komoly piaca alakult ki, hiszen a drágább készülékek lassabban avulnak el.
Az Android esetében is érvényes, hogy az egyszerű adattörlés nem semmisíti meg az adatokat, hanem csak a rájuk mutató bejegyzést szünteti meg. Az adatok akkor semmisülnek meg, ha az újabb adatok felülírják a régieket. Az egyszerű adattörlés azt jelenti, hogy egy célszoftver segítségével az adatokat vissza lehet állítani.
Ilyen esetben a legjobb megoldás – főleg a GDPR és egyéb adatvédelmi törvények által szabályozott szervezetek esetében – ha a DataClear-hoz hasonló szervezetre bízzuk adatainkat. Szakembereink zárt láncban, biztonságosan és tanúsítottan törölik le a mobiltelefon adathordozóját és készítik elő a másodlagos értékesítésre.
A legrosszabb módja az adatok törlésének, ha az androidos beépített alkalmazást használjuk erre a célra. Nem győzzük hangsúlyozni, ezek a megoldások csak az adatokra történő hivatkozást törölik ki, az adatokat magukat nem. Ezek az adatok tehát könnyűszerrel visszaállíthatók.
A felhős alkalmazások esetében figyelnünk kell arra, hogy milyen adatszinkronizációs beállításaink vannak. A Google Photos app például 60 napig tárolja a törölt fotókat és videókat, hacsak nem ürítjük ki manuálisan a szemetest. Azonban, ha ki is töröljük őket a telefonról, a felhőben továbbra is megtalálható azok szinkronizált mása.
Az Android operációs rendszer esetében is több ingyenes vagy fizetős célszoftver létezik, melyek segítségével magunk is véglegesen és biztonságosan töröljük is adatokat. Például az iShredder, Shreddit és Data Eraser alkalmazások egy sor adattörlő algoritmust kínálnak. Segítségükkel ténylegesen és véglegesen törölhetjük a már törölt adatokat és ráadásul még tárhelyet is felszabadítunk, ténylegesen.
Az algoritmusok is különböznek egymástól abban, hogy hányszor írják felül véletlenszerű karakterekkel a törölt adatokat. Minél több ilyen adatfelülírási ciklust választunk, annál nagyobb az esélye, hogy az adatok tényleg megsemmisültek. Túl sok számú adatfelülírási ciklust sem érdemes választani, mert akkor az idők végezetéig tart a törlés.
Az androidos mobiltelefont számítógéphez kapcsolva is menedzselhetjük, így az adatokat is törölhetjük róla. Előbb egy USB kábellel csatlakoztassuk a mobilt a számítógéphez, majd a felbukkanó opciókból válasszuk az Open device to view files lehetőséget. Ugyanakkor az operációs rendszer fájlkezelőjét is elindíthatjuk, válasszuk ki a saját PC-t és duplán kattintsunk a telefon adattárolójának ikonjára.
Ha az adattárolón nem látszik semmilyen adat, akkor a mobil képernyőjén húzzuk le az értesítési központot, kattintsunk a USB charging this device opcióra, majd válasszuk ki a File transfer vagy Transfer files lehetőséget. Vagy a beállításokban válasszuk a Connected devices / USB lehetőséget és ott engedélyezzük a fájlátviteli lehetőséget.
A telefon adattárolóját böngészve keressük ki, milyen fájlokat, adatokat szeretnénk törölni. Például a fotók vagy a videók többnyire a DCIM / Camera mappában lesznek. Kattintsuk jobbal a kiválasztott fájlra, válasszuk ki a Delete lehetőséget majd erősítsük meg, hogy tényleg törölni szeretnénk véglegesen azt az adatot. Ezek a fájlok nem kerülnek a Windows kukájába, hanem végleg törlődnek.
A világ és a vállalatok adattermelése exponenciálisan növekszik. Ahhoz, hogy valamilyen szinten felfogjuk, hogy mennyi adat képződik a világban, álljon itt ez a statisztika arról, hogy mi minden történik egy perc alatt az interneten.
Például 575 ezer tweet-et küldünk, 66 ezer fotót osztanak meg Instagramon, 174 ezer appot töltenek le az emberek. Ez mind-mind azt jelenti, hogy rengeteg adat keletkezik, amit tárolni, rendszerezni, törölni kellene. Vállalati környezetben mindezt csak úgy lehet, ha az érzékeny adatok védelmére megfelelő szabályzatot, eljárási rendet dolgozunk ki.
A szabályzat elkészítésekor vegyük figyelembe, hogy a rendelkezésre álló adatmegsemmisítési módszerek közül nagyon kevés az, mely ténylegesen és véglegesen töröli az adatokat. Ez pedig nem más, mint a minősített és tanúsított adatmegsemmisítés, amikor az adathordozón lévő adatokat véletlenszerű 0 és 1-essel többször felülírjuk.
A Blancco és az Ontrack közösen végzett, Privacy for sale kutatásában a vizsgált használt merevlemezek 40 százaléka tartalmazott adatot a korábbi tulajdonosáról. És hogy milyen adatokat nem töröltek megfelelően a hanyag tulajdonosok? A merevlemezeken fellelt adatok között voltak irodai és alkalmazotti emailek, fényképek és egyéb vállalathoz vagy egyénhez kapcsolható fájlok.
Az adathordozók 15 százalékán olyan szenzitív adatok is találtak, melyek lehetővé tették volna az azonosság ellopását. (Az Amerikai Egyesült Államokban személyi igazolvány hiányában a taj szám és a születési adatok azonosítják az egyént.)
Nyilván, minden attól függ, kinek a kezébe kerül a merevlemezeken hagyott, hanyagul törölt adat. A vállalatok elkerülhető reputációs, pénzügyi kockázatot kreálnak nemtörődöm viselkedésükkel. Amivel nincsenek tisztában maguk az adattulajdonosok sem. A kutatásban megvásárolt használt adathordozók tulajdonosai ugyanis váltig ragaszkodtak ahhoz, hogy adataikat megfelelően semmisítették, így nekünk, de neki sem kell aggódniuk.
Azért, mert nem mindegy, milyen módszert választunk. Ha újraformatáljuk a merevlemezt (főként gyorsformázás esetében), töröljük őket vagy a kukába húzzuk, akkor az adat gyakorlatilag NEM SEMMISÜL MEG. Az adat továbbra a merevlemezem marad, csupán a rá mutató indexfájl bejegyzéseket semmisíti meg a rendszer. Így megfelelő szoftveres eszközökkel ezeket a bejegyzéseket újra lehet kreálni, így az adatokhoz is hozzá lehet újra férni.
Sokan bíznak az adatok fizikai megsemmisítésében is, holott a rossz beállítások miatt itt is nagy a tévedés lehetősége. A fizikai megsemmisítéskor egy vágógép szeletekre darabolja az adathordozót. Amikor ezt a műveletet gyorsabban szeretnék elvégezni, akkor a szeletek vastagságát nagyobbra állítják be. A nagyobb szeleteket maradhatnak ép információdarabok, melyeket megfelelő eszközzel le lehet olvasni.
Az adatokat véglegesen és visszaállíthatatlanul lehet törölni, ehhez egy megfelelő szoftverre van szükség. A Data Clear a Blancco megoldását használja arra, hogy a legprofibb iparági szabványok szerint, a törvényi előírásokat szem előtt tartva, többszörös felülírás segítségével véglegesen törölje az adatokat. Bármilyen audit is legyen, erről a folyamatról egy jegyzőkönyv készül, ami tanúsítja a törvénytisztelő magatartást. Az már csak hab a tortán, hogy az adatok törlése automatikusan is elvégezhető, a drága emberi munkaórákat megspórolva.
A legtöbb internetes szolgáltatásnál csupán odafigyelés kérdése, hogy adatainkat rendszeresen töröljük, és ehhez csupán a szolgáltatást kell beállítani. Összeállításunkban megmutatjuk hogyan.
A Google adatokból él, így megértjük, hogy azokhoz kicsit jobban ragaszkodik, mint ahogy szeretnénk. A keresőóriás szerint mindez a mi hasznunkra válik, hiszen így tud számunkra releváns hirdetéseket, javaslatokat megjeleníteni. A Google beállításai lehetővé teszik, hogy adatainkat automatikusan töröljük.
Ehhez menjünk például a google.hu oldalra, ha van Google fiókunk, akkor a jobb felső sarokban megjelenik a kis kép és a beállítási lehetőség is. Kattintsunk erre a képre, majd a megnyíló lehetőségek közül válasszuk a Google-fiók kezelése menüpontot.
Ebben a menüpontban az Adatok és adatvédelem lehetőség az érdekes. Itt a Tevékenység és felkeresett helyeknélaz Előzménybeállításoknál szüneteltethetjük, hogy például a YouTube adatainkat megjegyezze. Ha ezt mégsem szeretnénk ennyire drasztikusa fogni, akkor a YouTube-os megtekintési és keresési előzmények lehetőségnél be tudjuk állítani, hogy bizonyos idő elteltével a rendszer automatikusan törölje adatainkat. A legrövidebb idő 3 hónap.
Hasonlóképp az Internetes és alkalmazástevékenységek, illetve a Helyelőzmények lehetőségre kattintva beállíthatjuk adataink automatikus törlését, legrövidebb válaszható periódus itt is 3 hónap. Egyébként mindig van lehetőségünk manuálisan törölni az adatokat.
Az Amazon, Apple, Google és Microsoft is elismerték, hogy a személyes hangasszisztenseik rögzítik, tárolják és megosztják harmadik féllel a kimondott utasításokat. Azonban a gyártók lehetőségeket biztosítanak az adatok automatikus törlésére is.
Mivel Echo smart hangszóróval nem rendelkezik a tesztelő, ezért a webes bölcsességre hagyatkozunk. Szerintük a Alexa app-ban a Settings, Alexa Privacy, Manage Your Alexa Data menüpontot kell kiválasztani. Itt a Manage your voice recordings lehetőségnél kapcsoljuk be az Automatically delete recordings opciót és itt is válasszuk ki, hogy mennyi idő múlva törölje őket automatikusan.
Az Amazon egy új hangutasítást is bevezetett: Alexa, delete everything I said today utasítást kell kimondani ahhoz, hogy éjfél óta minden hangparancsot töröljön. Ahhoz, hogy ezt a lehetőséget használni tudjuk, előbb az Alexa app-ban a Settings, Alexa Privacy, Review Voice Data-ban válasszuk az Enable deletion by voice lehetőséget.
Ha internetezéshez a böngészők inkognitó módját használjuk, akkor az nem tárolja a böngészési előzményeket. Lássuk be, ezt gyakran elfelejtjük használni. A jó hír, hogy a böngészőt beállíthatjuk, hogy minden alkalommal, mikor bezárjuk az ablakokat, automatikusan törölje az adatokat is.
A Google Chrome böngészőjében például kattintsunk a profilképünk mellett lévő három pontra, majd a lenyíló lehetőségek közül válasszuk a Settings lehetőséget. Itt a Privacy and security menüpontban a Cookies and other site data lehetőségnél kapcsoljuk be a Clear cookies and site data when you close all windows opciót. Így nem kell az adatok törlésével is bajlódjunk a böngészés befejezésekor.
A CNN hírügynökség tálalta exkluzív történetként azt a tényt, hogy az Amerikai Titkosszolgálat Capitolium elleni támadásban érintett 10 ügynökének telefonjáról több szöveges üzenetet töröltek.
Fotó: Tyler Merbler from USA – DSC09254-2, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=100214051
Az üzenetek a támadás napján, vagy annak környékén születhettek, vagyis pontosan 2020. december 7. és 2021. január 8. között valamikor. Ez az az időintervallum, melyet az amerikai nemzetbiztonságért felelős osztály, a Department of Homeland Security vizsgál az támadásban érintett ügynökök esetében. A kérésükre egy ügynök szöveges üzeneteit sikerült megkapniuk, további tíz ügynök, ismeretlen tartalmú üzeneteit viszont törölték.
A támadással egyébként 24 titkosügynök foglalkozott, közülük 10-en egyáltalán nem küldtek és nem is fogadtak szöveges üzeneteket a vizsgált időszakban, három ügynök csupán személyes üzenetet váltott.
A titkosügynökség tevékenysége a capitoliumi támadásokkal kapcsolatban egy bizottsági meghallgatás miatt érdekes: egy volt Fehér Házban tevékenykedő gyakornok azt vallotta, hogy január 6-án az akkori amerikai elnök, Donald Trump megpróbálta átvenni limuzinja vezetését egy adott pontot. Az állítás ellenőrzése miatt lett volna szükség az ügynökök üzeneteire.
Erre a megkeresésre válaszolva a nemzetbiztonsági osztály jelezte a vizsgálóbizottságnak, hogy egy saját belső vizsgálat folyik, melynek célja megállapítani az adatveszteség mikéntjét. Erre egy magyarázat már van is: állítólag az adatokat véletlenül törölték egy adatmigráció során. Az adatok véletlen törléséért a felelősséget már nem vállalta a titkosszolgálat.
Azt elismerték, hogy a titkosszolgálat alkalmazottjai kötelesek megfelelően megőrizni a kormányzati adatokat, még a szöveges üzeneteket is. Ezzel a szolgálat az ügynököket személyesen felelőssé tette az adatok törléséért. Azt még vizsgálják, hogy maradt-e valamilyen metaadat az üzenetekről.
Azt nem állítjuk, hogy ismernénk, pontosan milyen üzenetküldő alkalmazást használnak az amerikai titkosszolgálatnak. Azonban mindenki számára nyilvánvaló, véletlen adattörlés és adatveszteség, ami pont a capitoliumi zavargásokkal kapcsolatos, eléggé valószínűtlen.
A cikk forrása: a CNN hírre hivatkozó Newsweek
