Ausztrália legnagyobb adatszivárgásának tanulságai: GDPR jellegű büntetéseket vezetnének be.
Ausztrália legnagyobb adatszivárgásának hatására az európai GDPR-hoz hasonló büntetések bevezetésén gondolkodnak a hatóságok. Ugyanakkor köteleznék a vállalatot, hogy fizesse meg az adatszivárgásban érintett személyi okmányok cseréjének költségét. A nagy médiafigyelem miatt a hacker törölte az adatokat és visszalépett a váltságdíjtól is.
Kibertámadás fél Ausztrália ellen
Optus Ausztrália második legnagyobb távközlési szolgáltatója. Összesen 10 millió ügyfele van (Ausztrália lakosságának 40 százaléka), ezeknek pedig sok adatát összegyűjtötte és tárolta. A távközlési szolgáltató szeptember 22-én jelezte egy rövid közleményben, hogy rendszereit kibertámadás érte, ennek következtében az ügyfelek adatai illetéktelenek kezébe került.
A szolgáltató olyan adatokat tárolt az ügyfelekről, mint nevek születési adatok, az útlevelek sorszáma, a jogosítvány sorszáma, az egészségbiztosítói azonosító szám (ami nemzeti személyazonossági igazolvány hiányában az adott személyt azonosítja), telefonszámok és otthoni címek.
Törölték az adatokat
Az azonosítatlan támadó első körben 1 millió dollárt kért az adatokért cserébe, miután egy online webes fórumon 10 ezer ügyfél adatát nyilvánosságra hozta – ezzel is bizonyítva, hogy ő az igazi támadó. Majd a támadás nagyságát és a szolgáltató válaszát látva (aki bevonta közben a helyi nyomozó hatóságokat is), a hacker meggondolta magát: azonnal törölte a már közzétett adatokat, elnézést kért és próbált eltűnni.
Politikai vihart kavart az ügy
Az ügy azonban innen önálló életre kelt. Az Optus vezetője, Kelly Bayer Rosmarin azt mondta, hogy a vállalat egy bonyolult támadás áldozata lett, a támadás az első adatok szerint egy európai IP címről érkezett és hogy a nyomozó hatóságok forró nyomon vannak. Azonban a köd leszálltával kiderült, hogy a hackernek eléggé könnyű dolga volt bejutni a rendszerbe: a távközlési vállalat egy olyan alkalmazás programozási interfészt működtetett, mely nem kérte a felhasználók azonosítását, de hozzáférést biztosított az ügyfeleik adataihoz. Egyszerűen egy amatőr hackernek szerencséje volt.
Azonban a kiberbiztonsági miniszter, Clare O’Neill megkérdőjelezte az Optus szavahihetőségét és aggasztónak nevezte, hogy mennyire egyszerű volt bejutni a távközlési szolgáltató rendszerébe, hiszen a vállalat egyszerűen nyitva hagyta az ablakot a hacker előtt.
Szankciók GDPR mintára
Az ügy hatására az is felmerült, hogy az ausztrál adatvédelmi intézkedésekbe az európai GDPR mintájára komoly szankciókat kellene beépíteni, ami arra sarkalná a cégeket, hogy sokkal jobban odafigyeljenek az adatok biztonságára. Egy kormányzati forrás azt a lehetőséget is megszellőztette, hogy a távközlési vállalat fizesse ki a támadás következtében kicserélendő útlevelek és vezetői jogosítványok költségét.
Az biztos, hogy az ausztrál rendőrség egy külön projektet indított annak a 10 ezer ausztrál állampolgárnak a megvédésére, kinek az adatait a hacker első körben nyilvánosságra hozta, majd törölte is őket, a többi 10 millió adattak együtt.
Ami a netre felkerül, ott marad ugyan, de senki sem találja meg.
A Google lehetővé tette a mezei felhasználók számára is, hogy a számukra előnytelen fotókat, adatokat törölhessük a keresési találatai közül. Erre a keresőóriás egy online felületet bocsátott a magánszemélyek rendelkezésére, ahol kezdeményezhetjük személyes adataink törlését.
A Google nem kívánja a valóságot elferdíteni a keresési eredmények törlésével, hanem igazán a kompromittáló, szexuális jellegű tartalmak eltávolítására törekszik.
Hat kategóriányi találatot törölhetünk
Így a hat kategória között szerepel az intim, személyes képek vagy nem beleegyezésen alapuló, explicit képek törlése. Ugyancsak töröli a kiskorúakról szóló fotókat és azt is, ha az adott személy nevének megkeresése után irreleváns pornográf tartalom bukkanna fel.
Külön lehet kérni a deepfake pornográf tartalmak törlését is. A mesterséges intelligencia segítségével ugyanis manapság olyan hamis pornográf felvételeket lehet generálni, ahol a színészeket ismert emberek arcával helyettesítik. Az eredmény pedig valósághű felvétel, amit deepfake tartalomnak neveznek.
Megvizsgálják a törlési kéréseket
Az emberek azt is kérhetik, hogy a személyes azonosító adatokat is törölje a szolgáltató: sok esetben adatszivárgás esetében a személyes adatok – név, lakcím, bankkártya adatok, útlevél száma – kikerülhet az internetre.
A kérés benyújtása után a Google egy automatikus igazoló levelet küld. Ezután a kérést belsőleg megvizsgálják, hogy az adott információ – melynek törlését kérik a keresési találatokból – közérdeket szolgál-e vagy van hírértéke. Ezután a szolgáltató további adatokat kérhet, hogy eldönthesse, utat ad a törlési kérésnek vagy sem.
Már eljutottunk oda, hogy az autónk sokkal többet tud rólunk, mint édesanyánk. Ha az autót négy keréken guruló számítógépnek tekintjük, akkor adat is van bőven – amit törölni kell.
Az önvezető autót már megelőzően az autóipar szereplői elkezdték beépíteni a járgányokba a szoftveres lehetőségeket. Első körben csak a különböző rendszerek szoftveres kiigazítása történt, de eljutottunk odáig, hogy sok új autóban érintőképernyő segítségével üzemeltetjük azt.
És itt nemcsak arra gondolok, hogy autóban Netflixezhetünk vagy zenét hallgatunk. Már a telefon is Bluetooth segítségével kapcsolódik az autó kihangosítójához, még a 10 évvel ezelőtti modellekben is már szinkronizálni tudjuk a kontaktokat, illetve eltároljuk otthonunk vagy munkahelyünk adatait.
De már vásárolhattunk is már az autó éritőképernyőjének segítségével, akkor már a bankkártya adataink vagy a Paypal jelszavunkat is tárolja az autó adathordozója.
Így kezdjük el az autós adattörlést
Ahogy a használt mobiltelefon esetében is, a használt autót eladása előtt érdemes átnézni és törölni minden személyes adatot. De pontosan hogyan is tudom a személyes adatokat törölni?
Az amerikai fogyasztóvédelmi hivatal (Federal Trade Commission) meglátása szerint az autó tulajdonképpen okostelefonunk meghosszabbítása. Minél újabb egy autó annál több informatika által működtetett rendszert építettek belé, így annál hosszabb az adataink törlése. A régebbi autók esetében elég csupán a telefonok kontaktokat törölni.
Minden autó más-más, így minden esetben másképp kell eljárni az adatok törlésekor. Azonban mindenki számára, univerzálisan érvényesek az alábbi tippek:
Az autó eladása előtt lépjünk ki minden olyan alkalmazásból, melyet párosítottunk az autó infokommunikációs központjával. Minden alkalmazásnál állítsuk le az automatikus szinkronizálás lehetőségét, majd lépjünk be újra.
Az autós telefonkönyvből töröljük ki az összes bejegyzést.
Ha az autóval kapcsolatban van valamilyen szolgáltatásra előfizetésünk (például wifi, műholdas rádió, zeneszolgáltatás, videó streaming) akkor azokat vagy mondjuk le vagy pedig vigyük át az új autóra.
Az összes Bluetooth kapcsolatot szakítsuk meg, töröljük ki.
A navigációs rendszerből töröljük az elmentett címeket, a navigációs előzményeket vagy a letöltött térképeket.
Ha az autónak van egy beépített adathordozója, akkor töröljük arról is a zenét és az adatokat.
A autónak lehet egy automata garázsnyitója is, akkor azt állítsuk át a gyári beállításokra.
Ha egy hordozható adattároló csatlakoztatott az autóhoz, akkor az USB drive vagy SD kártya tartalmát töröljük.
Nézzük meg az autó felhasználási kézikönyvében, hogy van-e egy olyan lehetőség, hogy a gyári beállításokat állítsuk vissza, ha igen, akkor használjuk. De győződjünk meg, hogy a beállítások módosításával az adatokat is törölte ez a lehetőség. Ha nem, kezdj a lista elején lévő tennivalókkal.
Úgy tűnik, hogy az emberek egyre jobban odafigyelnek személyes adataikra és kitörölnék online személyiségüket. Már ha tudnák.
Egy VPN szolgáltató tanulmányára volt szüksége az emberiségnek ahhoz, hogy megtudjuk az emberek egyharmada (vagyis 33 százaléka) törölné adatait az internetről, ha tudná.
A NordVPN felmérése szerint a válaszadók 45 százaléka úgy véli, nevüknek és adataiknak semmi keresnivalójuk a világhálón. Az emberek 42 százaléka kihasználtnak érzi magát online, miután azt gondolják, a nagy technológiai cégek saját előnyükre gyűjtik a személyes adatokat.
Bűnözők kezére jut az adat
Az emberek 34 százaléka azt gondolja, előbb vagy utóbb adataik a bűnözők kezébe jut, 31 százalékuk pedig egyáltalán nem bízik az internetben. A 10800 ember megkérdezésével készült tanulmány szerint az emberek fele legjobban a személyes pénzügyi adatait törölné az internetről.
Az emberek egyébként a következő adatokat is törölnék a világhálóról:
Előnytelen fotók és videók
Kínos pillanatok
Régi társkereső vagy közösségi média profilokat
Korábbi munkahelyi történetüket
Míg az adatok törlésére vonatkozó igényt teljesen megérjük, azonban szembe kell nézni azzal a valósággal, hogy az internet sohasem felejt. A digitálisan domináns világból eltűnni szinte a lehetetlennel egyenlő.
Fizetnének a biztonságért
Ahhoz, hogy az adatok internetes törlésével ne kelljen foglalkozni és a személyes adatokat is biztonságban tudják, az emberek hajlandóak még fizetni is. A megkérdezettek 38 százaléka pénz áldozna arra, hogy névtelenül használhassa az internetet bármikor.
A megkérdezettek 71 százaléka egyébként attól fél, hogy a pénzügyi adatai rossz kézbe kerül, 43 százalékuk az emailek kiszivárgásától tart, 35 százalékuk az orvosi adatokat félti, 33 százalékuk a közösségi média oldalak tartalmát, míg 24 százalékuk szexuális életüket féltik a nagyobb nyilvánosságtól.
Eljön az ideje, amikor androidos mobilkészülékünkön rendet kell rakjunk, amikor az adattörlés elkerülhetetlen. Ha azt szeretnénk, hogy adatainkat véglegesen töröljük, akkor ezeket a megoldásokat tudjuk használni.
Megbízható szolgáltatás igénybevétele
Nagyon sok vállalatnak nincs ideje vagy nem tudja az előírtaknak megfelelően kezelni a mobileszközökön tárolt adatokat. A régi készülékeket egyszerűen kidobják, ahelyett, hogy életciklusukat meghosszabbítva újra hasznosíthatnák. A használt készülékeknek komoly piaca alakult ki, hiszen a drágább készülékek lassabban avulnak el.
Az Android esetében is érvényes, hogy az egyszerű adattörlés nem semmisíti meg az adatokat, hanem csak a rájuk mutató bejegyzést szünteti meg. Az adatok akkor semmisülnek meg, ha az újabb adatok felülírják a régieket. Az egyszerű adattörlés azt jelenti, hogy egy célszoftver segítségével az adatokat vissza lehet állítani.
Ilyen esetben a legjobb megoldás – főleg a GDPR és egyéb adatvédelmi törvények által szabályozott szervezetek esetében – ha a DataClear-hoz hasonló szervezetre bízzuk adatainkat. Szakembereink zárt láncban, biztonságosan és tanúsítottan törölik le a mobiltelefon adathordozóját és készítik elő a másodlagos értékesítésre.
Kerüljük a beépített fájl menedzser használatát
A legrosszabb módja az adatok törlésének, ha az androidos beépített alkalmazást használjuk erre a célra. Nem győzzük hangsúlyozni, ezek a megoldások csak az adatokra történő hivatkozást törölik ki, az adatokat magukat nem. Ezek az adatok tehát könnyűszerrel visszaállíthatók.
A felhős alkalmazások esetében figyelnünk kell arra, hogy milyen adatszinkronizációs beállításaink vannak. A Google Photos app például 60 napig tárolja a törölt fotókat és videókat, hacsak nem ürítjük ki manuálisan a szemetest. Azonban, ha ki is töröljük őket a telefonról, a felhőben továbbra is megtalálható azok szinkronizált mása.
Használjuk célszoftvereket
Az Android operációs rendszer esetében is több ingyenes vagy fizetős célszoftver létezik, melyek segítségével magunk is véglegesen és biztonságosan töröljük is adatokat. Például az iShredder, Shreddit és Data Eraser alkalmazások egy sor adattörlő algoritmust kínálnak. Segítségükkel ténylegesen és véglegesen törölhetjük a már törölt adatokat és ráadásul még tárhelyet is felszabadítunk, ténylegesen.
Az algoritmusok is különböznek egymástól abban, hogy hányszor írják felül véletlenszerű karakterekkel a törölt adatokat. Minél több ilyen adatfelülírási ciklust választunk, annál nagyobb az esélye, hogy az adatok tényleg megsemmisültek. Túl sok számú adatfelülírási ciklust sem érdemes választani, mert akkor az idők végezetéig tart a törlés.
Töröljük az adatokat a számítógép segítségével
Az androidos mobiltelefont számítógéphez kapcsolva is menedzselhetjük, így az adatokat is törölhetjük róla. Előbb egy USB kábellel csatlakoztassuk a mobilt a számítógéphez, majd a felbukkanó opciókból válasszuk az Open device to view files lehetőséget. Ugyanakkor az operációs rendszer fájlkezelőjét is elindíthatjuk, válasszuk ki a saját PC-t és duplán kattintsunk a telefon adattárolójának ikonjára.
Ha az adattárolón nem látszik semmilyen adat, akkor a mobil képernyőjén húzzuk le az értesítési központot, kattintsunk a USB charging this device opcióra, majd válasszuk ki a File transfer vagy Transfer files lehetőséget. Vagy a beállításokban válasszuk a Connected devices / USB lehetőséget és ott engedélyezzük a fájlátviteli lehetőséget.
A telefon adattárolóját böngészve keressük ki, milyen fájlokat, adatokat szeretnénk törölni. Például a fotók vagy a videók többnyire a DCIM / Camera mappában lesznek. Kattintsuk jobbal a kiválasztott fájlra, válasszuk ki a Delete lehetőséget majd erősítsük meg, hogy tényleg törölni szeretnénk véglegesen azt az adatot. Ezek a fájlok nem kerülnek a Windows kukájába, hanem végleg törlődnek.
Az adatmegsemmisítési módszerek közül nagyon sok hibás, ezért nem igazán semmisíti meg véglegesen az adatokat. Ahhoz, hogy adatainkat biztosan és véglegesen töröljük a tanúsított és minősített adattörlési megoldáshoz kell fordulni.
A világ és a vállalatok adattermelése exponenciálisan növekszik. Ahhoz, hogy valamilyen szinten felfogjuk, hogy mennyi adat képződik a világban, álljon itt ez a statisztika arról, hogy mi minden történik egy perc alatt az interneten.
Szabályzattal kezeljük az adatrengeteget
Például 575 ezer tweet-et küldünk, 66 ezer fotót osztanak meg Instagramon, 174 ezer appot töltenek le az emberek. Ez mind-mind azt jelenti, hogy rengeteg adat keletkezik, amit tárolni, rendszerezni, törölni kellene. Vállalati környezetben mindezt csak úgy lehet, ha az érzékeny adatok védelmére megfelelő szabályzatot, eljárási rendet dolgozunk ki.
A szabályzat elkészítésekor vegyük figyelembe, hogy a rendelkezésre álló adatmegsemmisítési módszerek közül nagyon kevés az, mely ténylegesen és véglegesen töröli az adatokat. Ez pedig nem más, mint a minősített és tanúsított adatmegsemmisítés, amikor az adathordozón lévő adatokat véletlenszerű 0 és 1-essel többször felülírjuk.
Sok a maradék adat
A Blancco és az Ontrack közösen végzett, Privacy for sale kutatásában a vizsgált használt merevlemezek 40 százaléka tartalmazott adatot a korábbi tulajdonosáról. És hogy milyen adatokat nem töröltek megfelelően a hanyag tulajdonosok? A merevlemezeken fellelt adatok között voltak irodai és alkalmazotti emailek, fényképek és egyéb vállalathoz vagy egyénhez kapcsolható fájlok.
Az adathordozók 15 százalékán olyan szenzitív adatok is találtak, melyek lehetővé tették volna az azonosság ellopását. (Az Amerikai Egyesült Államokban személyi igazolvány hiányában a taj szám és a születési adatok azonosítják az egyént.)
Nyilván, minden attól függ, kinek a kezébe kerül a merevlemezeken hagyott, hanyagul törölt adat. A vállalatok elkerülhető reputációs, pénzügyi kockázatot kreálnak nemtörődöm viselkedésükkel. Amivel nincsenek tisztában maguk az adattulajdonosok sem. A kutatásban megvásárolt használt adathordozók tulajdonosai ugyanis váltig ragaszkodtak ahhoz, hogy adataikat megfelelően semmisítették, így nekünk, de neki sem kell aggódniuk.
Ha a felhasználó megpróbálta törölni az adatokat, miért nem sikerült neki?
Azért, mert nem mindegy, milyen módszert választunk. Ha újraformatáljuk a merevlemezt (főként gyorsformázás esetében), töröljük őket vagy a kukába húzzuk, akkor az adat gyakorlatilag NEM SEMMISÜL MEG. Az adat továbbra a merevlemezem marad, csupán a rá mutató indexfájl bejegyzéseket semmisíti meg a rendszer. Így megfelelő szoftveres eszközökkel ezeket a bejegyzéseket újra lehet kreálni, így az adatokhoz is hozzá lehet újra férni.
Sokan bíznak az adatok fizikai megsemmisítésében is, holott a rossz beállítások miatt itt is nagy a tévedés lehetősége. A fizikai megsemmisítéskor egy vágógép szeletekre darabolja az adathordozót. Amikor ezt a műveletet gyorsabban szeretnék elvégezni, akkor a szeletek vastagságát nagyobbra állítják be. A nagyobb szeleteket maradhatnak ép információdarabok, melyeket megfelelő eszközzel le lehet olvasni.
Töröljük adatainkat tanúsítottan
Az adatokat véglegesen és visszaállíthatatlanul lehet törölni, ehhez egy megfelelő szoftverre van szükség. A Data Clear a Blancco megoldását használja arra, hogy a legprofibb iparági szabványok szerint, a törvényi előírásokat szem előtt tartva, többszörös felülírás segítségével véglegesen törölje az adatokat. Bármilyen audit is legyen, erről a folyamatról egy jegyzőkönyv készül, ami tanúsítja a törvénytisztelő magatartást. Az már csak hab a tortán, hogy az adatok törlése automatikusan is elvégezhető, a drága emberi munkaórákat megspórolva.
A legtöbb internetes szolgáltatásnál csupán odafigyelés kérdése, hogy adatainkat rendszeresen töröljük, és ehhez csupán a szolgáltatást kell beállítani. Összeállításunkban megmutatjuk hogyan.
Töröljük automatikusan a Google előzményeket
A Google adatokból él, így megértjük, hogy azokhoz kicsit jobban ragaszkodik, mint ahogy szeretnénk. A keresőóriás szerint mindez a mi hasznunkra válik, hiszen így tud számunkra releváns hirdetéseket, javaslatokat megjeleníteni. A Google beállításai lehetővé teszik, hogy adatainkat automatikusan töröljük.
Ehhez menjünk például a google.hu oldalra, ha van Google fiókunk, akkor a jobb felső sarokban megjelenik a kis kép és a beállítási lehetőség is. Kattintsunk erre a képre, majd a megnyíló lehetőségek közül válasszuk a Google-fiók kezelése menüpontot.
Ebben a menüpontban az Adatok és adatvédelem lehetőség az érdekes. Itt a Tevékenység és felkeresett helyeknélaz Előzménybeállításoknál szüneteltethetjük, hogy például a YouTube adatainkat megjegyezze. Ha ezt mégsem szeretnénk ennyire drasztikusa fogni, akkor a YouTube-os megtekintési és keresési előzmények lehetőségnél be tudjuk állítani, hogy bizonyos idő elteltével a rendszer automatikusan törölje adatainkat. A legrövidebb idő 3 hónap.
Hasonlóképp az Internetes és alkalmazástevékenységek, illetve a Helyelőzmények lehetőségre kattintva beállíthatjuk adataink automatikus törlését, legrövidebb válaszható periódus itt is 3 hónap. Egyébként mindig van lehetőségünk manuálisan törölni az adatokat.
Szóljunk az asszisztensnek, hogy törölje az adatokat
Az Amazon, Apple, Google és Microsoft is elismerték, hogy a személyes hangasszisztenseik rögzítik, tárolják és megosztják harmadik féllel a kimondott utasításokat. Azonban a gyártók lehetőségeket biztosítanak az adatok automatikus törlésére is.
Mivel Echo smart hangszóróval nem rendelkezik a tesztelő, ezért a webes bölcsességre hagyatkozunk. Szerintük a Alexa app-ban a Settings, Alexa Privacy, Manage Your Alexa Data menüpontot kell kiválasztani. Itt a Manage your voice recordings lehetőségnél kapcsoljuk be az Automatically delete recordings opciót és itt is válasszuk ki, hogy mennyi idő múlva törölje őket automatikusan.
Kérjük meg Alexát, hogy törölje adatainkat
Az Amazon egy új hangutasítást is bevezetett: Alexa, delete everything I said today utasítást kell kimondani ahhoz, hogy éjfél óta minden hangparancsot töröljön. Ahhoz, hogy ezt a lehetőséget használni tudjuk, előbb az Alexa app-ban a Settings, Alexa Privacy, Review Voice Data-ban válasszuk az Enable deletion by voice lehetőséget.
Töröljük automatikusan a böngészési előzményeket
Ha internetezéshez a böngészők inkognitó módját használjuk, akkor az nem tárolja a böngészési előzményeket. Lássuk be, ezt gyakran elfelejtjük használni. A jó hír, hogy a böngészőt beállíthatjuk, hogy minden alkalommal, mikor bezárjuk az ablakokat, automatikusan törölje az adatokat is.
A Google Chrome böngészőjében például kattintsunk a profilképünk mellett lévő három pontra, majd a lenyíló lehetőségek közül válasszuk a Settings lehetőséget. Itt a Privacy and security menüpontban a Cookies and other site data lehetőségnél kapcsoljuk be a Clear cookies and site data when you close all windows opciót. Így nem kell az adatok törlésével is bajlódjunk a böngészés befejezésekor.
A CNN hírügynökség tálalta exkluzív történetként azt a tényt, hogy az Amerikai Titkosszolgálat Capitolium elleni támadásban érintett 10 ügynökének telefonjáról több szöveges üzenetet töröltek.
Fotó: Tyler Merbler from USA – DSC09254-2, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=100214051
Az üzenetek a támadás napján, vagy annak környékén születhettek, vagyis pontosan 2020. december 7. és 2021. január 8. között valamikor. Ez az az időintervallum, melyet az amerikai nemzetbiztonságért felelős osztály, a Department of Homeland Security vizsgál az támadásban érintett ügynökök esetében. A kérésükre egy ügynök szöveges üzeneteit sikerült megkapniuk, további tíz ügynök, ismeretlen tartalmú üzeneteit viszont törölték.
Huszonnégyen foglalkoztak a támadással
A támadással egyébként 24 titkosügynök foglalkozott, közülük 10-en egyáltalán nem küldtek és nem is fogadtak szöveges üzeneteket a vizsgált időszakban, három ügynök csupán személyes üzenetet váltott.
A titkosügynökség tevékenysége a capitoliumi támadásokkal kapcsolatban egy bizottsági meghallgatás miatt érdekes: egy volt Fehér Házban tevékenykedő gyakornok azt vallotta, hogy január 6-án az akkori amerikai elnök, Donald Trump megpróbálta átvenni limuzinja vezetését egy adott pontot. Az állítás ellenőrzése miatt lett volna szükség az ügynökök üzeneteire.
Az ügynökök kötelesek az adatokat megőrizni
Erre a megkeresésre válaszolva a nemzetbiztonsági osztály jelezte a vizsgálóbizottságnak, hogy egy saját belső vizsgálat folyik, melynek célja megállapítani az adatveszteség mikéntjét. Erre egy magyarázat már van is: állítólag az adatokat véletlenül törölték egy adatmigráció során. Az adatok véletlen törléséért a felelősséget már nem vállalta a titkosszolgálat.
Azt elismerték, hogy a titkosszolgálat alkalmazottjai kötelesek megfelelően megőrizni a kormányzati adatokat, még a szöveges üzeneteket is. Ezzel a szolgálat az ügynököket személyesen felelőssé tette az adatok törléséért. Azt még vizsgálják, hogy maradt-e valamilyen metaadat az üzenetekről.
Azt nem állítjuk, hogy ismernénk, pontosan milyen üzenetküldő alkalmazást használnak az amerikai titkosszolgálatnak. Azonban mindenki számára nyilvánvaló, véletlen adattörlés és adatveszteség, ami pont a capitoliumi zavargásokkal kapcsolatos, eléggé valószínűtlen.
A jogilag kétes gyakorlat egy per miatt került a napvilágra. Ezzel a hatósági megkeresésének akart elébe menni a közösségi oldal.
Brennan Lawson, a Facebooknál dolgozott tartalom moderátorként. Egy 2018-as értekezlet során a közösségi oldal Global Escalation Csapata bemutatta azt az eszközt, mellyel a felhasználók által törölt üzeneteket, egyéb tartalmakat vissza tudta állítani. A moderátor állítása szerint már akkor megkérdőjelezte az eszköz törvényességét, majd fél évvel később, egy Facebook adminisztratív eszköz nem megfelelő használata miatt kirúgták.
Jó színben a hatóságok előtt
A volt moderátor szerint ez csupán kifogás, az igazi ok a törölt adatokat visszaállító gyakorlattal szembeni ellenállása volt, ami lássuk be, elég sok szabálynak és törvénynek ellentmond. A közösségi oldal munkatársai a megszokott protokollokat áthágva támasztották fel a régi, törölt üzeneteket.
Ezzel a hatóságok kéréseinek kívántak eleget tenni, akik egy-egy ügyben hozzájuk fordultak tisztázni, hogy történt-e adott üzenetváltás a gyanúsítottak között, mikor küldték el az adott üzenetet és mit is tartalmazott az üzenet.
A Global Escalation Team minden esetet egyénileg megvizsgált és megnézték, milyen adatokat törölt az adott felhasználó, majd eldöntötték, mit és hogyan osztanak meg a hatóságokkal. Noha értendő, hogy a közösségi oldal a nyomozók munkáját szerette volna támogatni, az törölt adatok feltámasztásával maga is törvénytelenül járt el. Már ha igaz, amit a kirúgott alkalmazott állít.
Az ügy neve Lawson v. Meta Platforms Inc., 22-civ-02723, Kaliforniában tárgyalja a bíróság.
Egy ember hétvégi italozása a japán Amagasaki városban a teljes lakosságot veszélybe sodorta.
Még június végén történt az az eset, hogy a hatóságok közleménye szerint egy meg nem nevezett önkormányzati dolgozó egy esti italozás mellett döntött a japán Amagasaki városban. A negyvenes éveiben járó férfi az utcán aludta ki fáradalmait, miután egy helyi vendéglőben a kelletténél több alkoholt fogyasztott. A híradások szerint, miután felébredt, a város összes lakosainak adatait tartalmazó USB meghajtó, táskájával egyetemben eltűnt.
Közel félmillió lakos adata tűnt el
Az önkormányzat dolgozójának a feladatkörébe tartozott az adókedvezmények megállapítása. Vélhetően munkája miatt volt szüksége a szorgalmas, ámde italos kedvű dolgozónak azinformációkra, ezért másolta át egy USB memóriára a város összes, 465 177 darab lakosának minden adatát.
Az adatok között szerepelt a lakosok neve, születési dátuma, címe mellett a teljes adózással kapcsolatos információja is, ahogy a bankszámlaszám is. Az adatok között kiderült az is, hogy az adott lakos vett-e igénybe valamilyen szociális juttatást vagy sem.
Engedély nélkül ne másoljanak
Miután a görbe éjszaka után kijózanodott az önkormányzati dolgozó a rendőrségen tett feljelentést az ellopott táska és szenzitív adatok miatt. A hatóságok közleménye szerint az USB titkosított, így vélhetően senki sem tud hozzáférni az adatokhoz.
Ugyancsak a közlemény szerint az érintett alkalmazottnak joga volt az adatokkal dolgozni, azonban az információkat engedély nélkül másolta át a hordozható USB memóriára. A hatóságok bírálták a mámorából felébredt kollégát, hogy munkája elvégzése után nem törölte az USB-ről az adatokat. Azt is kifogásolták, hogy az adatok szállítására ezt a kevésbé biztonságos módszert választotta.
Az adatok elvesztése nem érinti az adókedvezmények kifizetését, azokat a hatóságok szerint a tervezett menetrend szerint végrehajtják. A közlemény végén a hatóságok figyelmeztették az önkormányzat dolgozóit, hogy engedély nélkül ne másoljanak adatokat USB-re és azokat nem vigyék ki a hivatali irodákból.
