Vállalati környezetben nagyon nehéz eldönteni, hogy hogyan is kezeljük az adatokat. Mikor töröljünk? Mit töröljünk? Ehhez adunk rövid útmutatót összefoglalónkban.
Nem egyszerű eldönteni vállalati környezetben, hogy milyen adatot mikor érdemes törölni. Vannak vállalatok, akik biztosra mennek és minden adatot – és annak másolatait is – tárolják. Ezzel nemcsak költséges adattárolási szolgáltatást tartanak fenn, hanem a hatóságok szigorú büntetéseit is kockáztatják.
Takarítás, takarítás
Mint ahogy évente tartunk nagytakarítást házunkban, úgy érdemes az adatok között is körülnézni válogatni – és törölni. A személyes adatok esetében Maria Kondo japán tanácsadó és rendszerező tanácsait érdemes követni: ha valamihez több mint egy évig nem nyúltunk hozzá és érzelmi töltete sincs neki, akkor megköszönjük, hogy segített bennünket és töröljük.
A vállalati adatok esetében azonban az érzelmi és praktikus megfontolások mellett egy sor iparági törvény, szabályozás és előírás határozza meg, hogy az adatokat – jellegüknél fogva – hogyan kezeljük, meddig tároljuk és mikor semmisítsük meg pontosan őket.
Még mielőtt tippjeinket felsoroljuk, érdemes körülnézni, hogy egy szervezet életében milyen jellegű adatokat találunk.
Milyen adatokat tárol a vállalat?
Általában vállalati berkekben három féle vállalati adatot különböztet meg. Persze, a vállalat tevékenységétől függően ezen adatok köre tovább bővülhet. Az ügyféladatok tartalmazzák a GDPR hatálya alá eső személyes adatok döntő többségét, mint neveket, címeket, számlaszámokat, pénzügyi adatokat, rendelési tételeket – vagyis mindent, amit ügyfelünkről tudhatunk. A személyes adatok közé tartoznak az egészségügyi adatok is, de ezek csak az egészségügyi szolgáltatóknál jelennek meg.
A második kategóriába esnek az alkalmazottakra vonatkozó adatok, amely a személyes adatok mellett tartalmazza a fizetésre és a teljesítményre vonatkozó információkat is. Egyes cégeknél egészségügyi adatokat is tárolnak, de ez egészen ritka.
A harmadik kategória a vállalati adat, ami a know-how-t, a különböző kutatási és fejlesztési információkat, terveket, marketing és értékesítési stratégiát tartalmazza, de kiterjed az ügyféllistákra is, pénzügyi eredményeket tartalmaz, belső kommunikációt is bele kell érteni. Az utóbbi időben egyre növekvő mértékben az IoT adat is a vállalati adat része: az érzékelőkből, szenzorokból származó nyers adatokról van szó, legyen szó az ellátási láncról, ipari berendezésekről vagy más tevékenységekről.
Ezek az adatok mind-mind egy adatszivárogtatás célpontjai, legyen a kiszivárogtató egy belső alkalmazott, külső partner vagy a hálózatunkba beférkőző hacker. De nem kell feltétlenül csak a rosszra gondolni, hanem elég például egy átvilágításra, auditra: minél több a feleslegesen tárolt adat, annál lassabb ez a folyamat és annál nagyobb a kockázata, hogy nem felelünk meg egy adott előírásnak, szabványnak.
Mikor kell törölni az adatokat?
Érdemes már keletkezésükkor kategorizálni az adatokat, dokumentumoka, hogy később könnyen lehessen őket rendszerezni. Ám de sok esetben erre nincs lehetőség, főként az emailben, alkalomszerűen érkező adatokra és megkeresésekre gondolva. A kategorizálás, az adatbázisba kezelés, a vállalati adatvagyon ismerete sokban segít az adatok megsemmisítésekor is.
Év elején érdemes átvizsgálni, hogy melyek azok az számlák, kimutatások, melyeket már nem kell tárolnunk. A számlákat – az éves beszámolót vagy a könyvelés dokumentumait – 8 évig olvasható formában kell megőriznünk. Azonban az üzleti évről készült beszámoló és az ehhez tartozó főkönyvi kivonatot, leltárt és értékelést már 10 évig kell tárolnunk.
Ezekből a dokumentumoknak egy része papír alapú, nagyobb része elektronikus – nyugodtan töröljük őket a törvényi határidő lejárta után. A GDPR határozza meg vállalat által tárolt, személyes adatok megőrzési idejét – ez nagyjából mindaddig kell, míg a szerződéses viszony fel nem áll az adott emberrel. A szerződéses viszony megszűnése után azonban törölni kell.
Töröljünk, ha erre kérnek
A marketing jellegű adatokat többnyire az adott marketing akció céljának lejártáig kell megőrizni, azután törölni kell. Akkor is törölni kell az adatokat, ha a személy erre külön megkér. A szervezetnek képes kell lennie feltárnia és összesítenie minden, adott személyről tárolt adatot.
Egészségügyi adatok estében az adott ország előírásai határozzák meg, hogy az adatokat törölni kell vagy lehet egyáltalán – egy adott páciens kórelőzményére például sok ideig szükség lehet, ezt nem feltétlenül kell törölni.
A vállalati know-how-t minden szervezet igyekszik jól és erősen őrizni, ezt nagy valószínűséggel nem is szeretné senki sem törölni. A vállalati know-how-hoz adatokat szolgáltató IoT adatok esetében pedig érdemes a feldolgozott adatokat tárolni, a nyers forrás adatokat pedig időközönként felülvizsgálni és törölni.
A vállalatok gyakran találják magukat abban a helyzetben, amikor az adattörlés és adattárolás között kell választaniuk. Költségoldalról a minősített törlés egyszeri kiadást jelent, a tárolás nagyságrendekkel nagyobb, évente ismétlődő összeget jelent. De nem csak ezért javasoljuk az adattörlést…
Amikor a vállalati adatvagyonról van szó, akkor a cégek lazán kezelik a dolgokat. Nem törődnek, hogy valóban szükség van az extra terabájtnyi tárhelyre, nem vizsgálják meg, hogy az értékes vállalati adatok foglalnak el olyan sok helyet, vagy az alkalmazottak személyes fotói, a letöltött filmek tárolására fizettünk elő újból az adattárolási szolgáltatásra.
Kritikus, RET és a sötét adat
Pedig nagyon kifizetődő lenne alaposan átvizsgálni, hogy pontosan milyen adatokat is tárolunk a vállalat által bérelt tárhelyen. A Veritas által készített elemzés szerint a vállalati adatoknak három típusát különböztetjük meg: üzletileg kritikus adat, redundáns, elavult és triviális adat, illetve sötét adat.
Az üzleti szempontból kritikus adatok a napi üzletmenet szempontjából és a vállalati siker biztosításához kellenek, ezeket kiemeltem védeni kell, menedzseljük őket proaktívan.
A redundáns, elavult és triviális adat vagyis a RET adat több helyen egyszerre is fellelhető, duplikátumok léteznek belőle. A triviális adatoknak nagyon pici az értéke vagy egyáltalán semmilyen üzleti értéket nem képviselnek számunkra. A RET adatok mennyiségét proaktívan csökkenteni kell, vagyis őket rendszeresen vizsgáljuk őket felül, minősített megoldások vagy szolgáltatók segítségével töröljük.
A harmadik kategóriába tartoznak a sötét vagyis struktúrálatlan adatok, melyek értékét még nem sikerült megállapítani, nem tudjuk, pontosan mit is tartalmaznak, lehet üzletileg kritikus adat is közöttük, ahogy használhatatlan RET adat. Megfelelőség szempontjából ez a kategória nagyon veszélyes, mert olyan információk is megtalálhatók közötte, melyeket nem is lennénk jogosultak kezelni (ha személyes adatok vannak közöttük, a GDPR ezekre is kiterjedhet).
A rossz adatok mennyisége nő
Arányaiban a sötét adatokból van a legtöbb egy vállalaton belül, az adatok több mint felét nem ismerjük (52 százalék), a RET adatok az információk 33 százalékát teszik ki, míg csupán 15 százalékuk pontosan azonosított, strukturált üzletileg kritikus adat.
A vállalatok viselkedése a RET és sötét adatok arányának növekedését segítik elő. Mert a cégek nem érték, hanem mennyiség alapján terveznek az adattárolással, az alkalmazottak sincsenek tisztában azzal, hogy az üzleti tárhely nem személyes használatra való. A felhő alapú technológiák gyorsan terjednek, és az a hamis érzetünk keletkezhet, hogy a tárolás ingyen van – holott a szolgáltatásban főleg ezt árazzák be.
Kifizetődő törölni az adatokat
És ha mindeddig senki sem győződött meg arról, hogy a RET adatokat érdemes rendszeresen, minősített szolgáltató segítségével törölni, akkor a költséget hozzuk fel utolsó érvként. Az MIT tanulmánya szerint a rossz adatok a vállalat költségvetésének 15-25 százalékát is elvihetik. A Blancco költségkalkulátorával kiszámíthatjuk az általunk tárolt adatmennyiség ismeretében, mennyit spórolhatunk az adatok minősített törlésével. Hogy konkrét példa is legyen: 10 terabájt esetén három évnyi tárolással számolva 1,2 millió forint a megtakarítás.
Több mint 400 millió Twitter felhasználó adata szivároghatott ki, a hackerek 200 ezer dollár váltságdíjat kérnek az adatok törléséért.
Még tavaly, 2022. december 28-án derült fény arra, hogy a Twittert meghackelték és közel 400 millió felhasználó adatai kerültek napvilágra. Az ellopott adatokból csak egy kis részét publikálták a tolvajok, de abból kiderült, hogy telefonszámok, email címek is voltak a bejelentkezési adatok mellett.
A hackerek nyilván hírességek Twitter fiók adataival illusztrálták sikeres munkájukat. A Ryushi nevű adatlopó 200 ezer dollárt kért az adatokért cserébe, és azért, hogy törölje a nála lévő adatbázist.
No comment
A Twitter nem kommentálta az esetet, holott nem más, mint Brian Krebs kiberbiztonsági újságíró szólította fel annak vezetőjét, Elon Musk-ot, hogy reagáljon – stílusosan egy Twitter üzenetben. A mostani vezető mentségére legyen mondva az adatokhoz nagy valószínűséggel azelőtt fértek hozzá az illetéktelen személyek, mielőtt az átvette volna a közösségi oldalt.
Az ír adatvédelmi hivatal jelezte, hogy az adatszivárgási incidenst komolyan kezeli és elkezd vizsgálódni az ügyben.
Szolgáltató segítségével törölnék az adatokat
Az esetre egyébként a Hudson Rock kiberbiztonsági vállalat hívta fel a közvélemény figyelmét. Szerintük minden jel arra mutat, hogy a hackerek nem egy korábbi Twitter adatszivárgásban is napvilágot látott adatokat mutattak be példának, hanem teljesen új információkkal jelentkeztek.
Az is az adatincidens valódiságát támasztja alá, hogy a hackerek egy szolgáltató segítségével próbálják eladni az adatokat. Ez a szolgáltató a garancia arra, hogy a fizetés csak akkor történik meg, ha a bűnözők valóban átadták és törölték a szóban forgó adatokat.
A jelszavak a mai IT jellemezte világ velejárói. A Reboot elemzése szerint az elmúlt három hónapban 4 felhasználó az ötből felejtette el jelszavát, hogy pontosan milyen szolgáltatásé, cikkünkből kiderül.
Ha akarjuk, ha nem a jelszavak mindennapjaink velejárója. Még nagyszüleinknek is van egy mobiltelefonja, melyhez legalább egy jelszó szükséges – ha ezt elfelejtjük, akkor eléggé nagy pácban találhatjuk magunkat.
A Reboot a legtöbbet használt online alkalmazást elemezve derítette ki, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyek jelszavát hajlamosak vagyunk kitörölni fejünkből, vagyis elfelejteni. A szervezet a Google keresőben indított „elfelejtettem a XY szolgáltatás jelszavát” jellegű keresések számát rögzítette és rendezte táblázatba.
Szolgáltatás neve
„Elfelejettem a jelszavat” jellegű éves keresések száma
1
Apple ID
3,361,200
2
Gmail (Google Mail)
2,511,600
3
Instagram
1,192,800
4
iCloud
546,000
5
Facebook
523,200
6
Discord
369,600
7
Microsoft Windows 10
346,800
9
Amazon
144,840
10
Sony PlayStation Network (PSN)
81,000
#1 Apple ID
Az első helyezett ezen a listán az Apple ID, több mint három millióan kerestek rá az elfelejtett, netán véletlenül kitörölt jelszó visszaállításának módszerére a Google-ban. Az Apple ID-t az almás eszközökbe való bejelentkezéshez használják, összesen csak iPhone felhasználóból 1,2 milliárd van a világon – ehhez képest a hárommillió szinte semmiség.
#2 Gmail
Második ezen a listán a Gmail, két és félmillió ember felejti el évente Gmailes számláját. A memóriából törölt jelszavak magas mennyisége itt sem meglepő, ha tudjuk, hogy a 2021-ben világszerte megnyitott emailek 36,5 százaléka a keresőóriáshoz tartozott. Ha valakinek ilyen óriási a piaci részesedése, akkor sokan vannak, akik a jelszavaikat keresik. Szerencsére a törölt vagy elfelejtett gmailes jelszavak visszaállítására van lehetőség, ha korábban egy telefonszámot, vagy másik email címet megadtunk.
#3 Instagram
A népszerű képmegosztó alkalmazás lett a harmadik ezen az érdekes listán, több mint egymillió ember keres rá évente az elfelejtett jelszó visszaállításának lehetőségére. A Meta tulajdonában lévő Instagram az utóbbi időben igen népszerű lett főleg a fiatalabb generáció körében, havonta a világ embereinek 12,9 százaléka nézi meg rendszeresen account-ját.
Az Access Now emberjogi szervezet arra kért egy kenyai mobilszolgáltató vállalatot, törölje az emberektől törvénytelenül gyűjtött biometrikus adatokat.
Az afrikai országban egy komoly kampányt indított el a kormány: arra kötelezte a mobilszolgáltatókat, hogy a kiadott SIM kártyákat regisztrálják, ezzel próbálják a bűnözést csökkenteni. A kelet-afrikai országban a Safaricom nevű távközlési vállalat azonban adatgyűjtés közben kicsit túllőtt a célon.
Biometrikus adatokat gyűjtöttek
A társaság ugyanis a SIM kártya tulajdonosok neve, születési adatai, nemre vonatkozó információ, postai cím és a személyazonossági igazolványok másolata mellett az emberek arcát is tárolta. Az Access Now emberi jogi védő szervezet szerint a biometrikus adatokat törvénytelenül gyűjtötték, így azokat a szolgáltatónak törölnie kell.
Az emberi jogokat védő szervezet keresetet indított a távközlési vállalat ellen, aminek hatására a telkó leállt a biometrikus adatok törvénytelen gyűjtésével. Azonban az emberi jogi szervezet szerint még most is túl sok információt gyűjt a vállalat az emberekről.
Töröljék a tárolt adatokat
A szervezet most az szeretné elérni az első siker után, hogy a Safaricom törölje a már tárolt adatokat, illetve, hogy a törlésről értesítse az előfizetőket is.
A biometrikus adatok gyűjtése és azonosítás céljából történő tárolása több veszély is magába hordoz. Ha véletlenül egy ilyen adatbázis kikerülne a világhálóra, akkor a felhasználók nagy bajban lennének. A jelszótól eltérően a biometrikus adatok nem módosíthatóak, így, ha kikerülnek, elvesztik azonosító funkciójukat.
Az Európai Legfelsőbb Bíróság december 8-án kelt határozata szerint a Google-nak a jövőben törölnie kell a keresési találatok közül azokat az adatokat, melyekről a felhasználók nyilvánvalóan be tudják bizonyítani, hogy pontatlanok.
Az Európai Unió még 2012-ben fogalmazta meg a feledés jogát, ami később a GDPR adatvédelmi direktívában a törléshez való joggá finomodott. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha például valaki az interneten számára nem kedvező, ámde okafogyottá vált információt törölni szeretne, akkor az adatra mutató keresési találat törlését kérheti a Google-tól. Hiszen sok esetben az internetre felkerült adat örökre ott marad, miután nem minden oldalról lehet törölni az adott információt.
A feledéshez való jog gyakorlását kérték
A december 8-i ítéletben ebben a feledéshez való jog gyakorlásában kért segítséget a német bíróság. Az eredeti ügy arról szólt, hogy egy befektetési csoport két vezetője arra kérték a Google-t távolítsa el azokat a keresési eredményeket, amelyek nevüket a csoport befektetési modelljét bíráló cikkhez kapcsolták.
A két vezető nemcsak a keresési eredmények törlését kérték, hanem a róluk készített miniatür fotók eltávolítását is, ami a keresési találatok listázásakor jelentek meg. A Google első körben elutasította a vezetők adattörlési kérését, arra hivatkozva, hogy nem tudják eldönteni, a cikkben szereplő információk pontosak vagy sem.
Törölni kell a nyilvánvalóan pontatlan adatokat
Az Európai Unió Bírósága döntésében egyértelműen jelezte, hogy a keresőmotor üzemeltetőjének törölnie kell a hivatkozott tartalomban található információkat, ha a hivatkozások törlését kérő személy bizonyítja, hogy az információk nyilvánvalóan pontatlanok.
Rekordösszegű bírságot fizet a Google többek között a lokációs adatok helytelen tárolásáért.
November elején egy sor amerikai tagállam (összesen 40) jelentette be, hogy megegyeztek a Google-lal egy rekordösszegű bírság kifizetésében. A megállapodás rögzíti, hogy a Google a közel 400 millió dolláros bírság mellett elismeri, hogy félrevezette a felhasználóit a lokációs adatok kezelése területén.
2018-ben indult az ügy
Az ügyben a vizsgálódás 2018-ban kezdődött az Associated Press cikke nyomán, mely szerint a Google akkor is követi a felhasználók mozgását, mikor kifejezetten tiltják ezt a tevékenységet. A keresőóriás akkor is rögzítette a felhasználók lokációs adatait, amikor azok kifejezetten kikapcsolták ezt a lehetőséget. Nyilván, az adatokat a hirdetések jobb célzásához használták fel.
A rekordösszegű bírság mellett a Google elvállalta, hogy jelentősen javítja jövő évtől a lokációs adatokkal kapcsolatos irányelveit, tiszteletbe tartva a felhasználók magánszféráját. A megegyezés azt is kiköti, hogy a keresőóriás több olyan eszközt fejlesszen ki, melynek segítségével a felhasználók jobban át tudják látni saját adataik kezelését.
Alapból a beállítás minden új felhasználónak az lesz, hogy egy adott időt elteltével automatikusan törlődnek az adatok, egyszerre 3, 18 vagy 36 havi lokációs információt megtartva.
A Google térképekhez kifejlesztettek egy Incognito mód-ot, mely így nem tárolja a keresett helyek információit, automatikusan törölve azokat
Egyszerűsödni fog a lokációs adatok törlése, az új lehetőségek bekapcsolásával egyszerűbben tudják majd a felhasználók kikapcsolni a lokációs előzményeket, vagy egyszerűen törölni régebbi adataikat.
Sokkal egyszerűbben magyarázzák el a felhasználóknak, hogy a webes és app aktivitás pontosan milyen adatokat jelent és az hogyan befolyásolja a Google terméket használatát.
A Facebook akkor is tudja telefonszámunkat, ha mi azt soha nem adtuk meg. Egy új eszköz segítségével azonban szerencsére, tudjuk ezt a számot törölni.
A Facebook rengeteg adatunkat tárolja, így próbálja meg minél pontosabban belőni a hirdetéseit. Azonban a mobilszámunkat sok esetben nem adtuk ki a közösségi oldalnak, mégis megvan neki. A mobilszám szerepelhet számtalan ismerőseink egyikének a telefonkönyvében, amit megosztott a közösségi oldal tulajdonosával.
A Meta, a Facebook tulajdonosa ősz elején rukkolt ki, mondhatni eléggé csendben, egy olyan új szolgáltatással, melynek segítségével megnézhetjük, hogy milyen kapcsolati adatainkkal rendelkezik a közösségi oldal. Az eszköz immár 2022 májusa óta van fen a neten, de csak szeptemberben kezdett szélesebb körben ismertté válni.
A help centerbe bújtatták
Az eszközt a help centerben egy eléggé érdektelen oldalon bújtatták el, ahol 780 szóban magyaráznak el dolgokat azoknak az embereknek, akik nem használják a Meta termékeit. A szövegben semmi sem utal arra, hogy a mobilszámot vagy e-mail címet ellenőrző eszközről van szó. Csupán annyit mond, hogy “ha további kérdései vannak jogairól, akkor kattintsanak ide”.
Így törölhetjük az adatokat
Ha ezt az ellenőrző oldalt valaki megtalálta, eléggé egyszerű és egyértelmű segítségével a mobilszámot, vezetékes számot vagy e-mail címet törölni. Első körben meg kell adni, a felsorolt három közül melyiket szeretnénk ellenőrizni.
Miután megadjuk a számot, amit keresünk, a Facebook egy ellenőrző kódot küld rá. A kód megadása után közösségi oldal üzemeltetője töröli azt nyilvántartásából. Az adat akkor sem kerülhet újból vissza az adatbázisba, ha ezután újabb ismerősünk osztja meg telefonkönyvét.
Igaz, az eszközt eredetileg azon emberek adatainak eltávolítására találták ki, akik soha nem használtak Meta termékeket, de rendkívül jó törlési szolgálatot tesz aktív felhasználók esetében is.
A Twitter új tulajdonosa sok embernél kiverte a biztosítékot, mindenkit megértünk. Ha törölni szeretnéd fiókodat, azt a következő módon teheted meg.
Szinte egy évig tartó csiki-csuki végének lehettünk tanúi idén októberben: hosszas gondolkodás és bírósági eljárásokkal való fenyegetés után Elon Musk, a világ leggazdagabb embere úgy döntött, végül mégis megvásárolja és kivezeti a tőzsdéről a Twittert.
Tavasszal kezdődött a történet
A történet még áprilisban kezdődött, amikor kiderült a gazdag Tesla gyáros 9,2 százalékos részesedést vásárolt meg a Twitter részvényeiből. Elon Musknak nem tetszett, ahogy a mikroblog szolgáltató moderálja az oldalon megjelenő hozzászólásokat, véleményeket. Egy sokkal liberálisabb, sokkal több véleménynek teret adó közösségi oldal kívánt faragni ebből az oldalból.
A közel 10 százalékos részesedéssel azonban ezt még nem tudta befolyásolni, így kéretlen vételi ajánlatot tett a Twiterre, 44 milliárd dollár értékben. Ezt az összeget ő sem tudja a mellényzsebéből kihúzni, a tranzakció finanszírozásához több pénzügyi partner segítségét igénybe vette volna. Az ellenséges vételi ajánlatot némi gondolkodás után a tulajdonosok elfogadták.
Majd Elon Musk meggondolta magát: szerinte a Twitter félretájékoztatta őt a hamis, robotprofilok arányáról, és így ki akart szállni a felvásárlásból. Ellenlépésben a közösségi oldal beperelte a furcsa üzletembert. Majd a per elindulása előtt, október elején Elon Musk újból meggondolta magát és kifizetődőbbnek látta, ha tartja magát az eredeti ajánlatához.
Nos, ezek után nem csoda, sokan dönthetnek úgy, hogy nem kérnek többet a mikroblog szolgáltatóból. Nekik szól ez a kis törlési tájékoztató.
Törlés előtt töltsük le az adatokat
Törlés előtt érdemes azonban adatainkat letölteni, hogy ha nosztalgiázni szeretnénk elmés megjegyzéseinken, legyen hozzá alapanyag. Ehhez számítógépről a Twitter oldalára belépve baloldalon lévő oszlop alján kattinsunk More lehetőségre, majd a Settings and Support > Settings and privacy > Your account > Download an archive of your data menühöz látogassunk el.
Ha az appot többnyire mobiltelefonunkon használjuk, kattintsuk bal felső sarokban lévő profil képünkre, majd a Settings and Support > Settings and privacy > Your account > Download an archive of your data utat kövessük.
Itt az oldal elkéri újból jelszavunkat, és akkor kérhetjük is, hogy archiválja az adatokat. Ez azonban nem egy azonnali folyamat, 24 óra alatt készíti el az adatokat a Twitter. Ha kész van, emailben értesítenek. Mivel egy nagy adag csomagolt adatot kapunk, érdemes számítógépről intézni azok kicsomagolását.
Így töröljük a fiókot
Az archiválás után eléggé könnyű törölni a fiókot: látogassunk el erre az oldalra. Vagy pedig a Settings and Support > Settings and privacy > Your account menünél a legalján a megjelenik a Deactivate your account lehetőség. Ide kattintva egy figyelmeztető üzenet jelenik meg, hogy fiókunkat végleg töröljük és hogy onnan semmi.
Illetve mégis valami: a törlést megelőző figyelmeztetésből kiderül, hogy fiókunk megszűnik, de 30 napunk van arra, hogy meggondoljuk magunkat. Második, várnunk kell adataink letöltésére mielőtt töröljük a fiókot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adatok letöltésének kérése után várjuk meg az emailt, töltsük le az adatokat, majd töröljük a fiókot.
Azt gondolnánk, hogy a technológia szeretetéért közismert Japánban mindig a legutolsó technológiát használják. Hát tévedtünk.
Japán idén kinevezett digitális ügyekért felelős miniszterére volt szükség ahhoz, hogy az ország elkezdjen elbúcsúzni a floppy lemeztől. A digitális ügyekért felelős miniszter, Taro Kono 2022 augusztusa végén indított háborút a floppy lemez és egyéb idejétmúlt adathordozó ellen. Az országban összesen 1900 olyan kormányzati eljárás létezik, ahol még mindig a régi adathordozókat használják az ügyek intézésére.
Akciócsoport alakult a floppy eltörlésére
A miniszter egy sajtótájékoztatón jelentette be az új háborút. A cél, hogy a régi adathordozókat online adatbenyújtási folyamatokkal helyettesítsék. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy törvényi problémák akadályozták eddig, hogy a keleti országban a kormányzat is a felhő technológiát és az online adatkezelést használja. A lakosság és a vállalatok floppy lemezen vagy MiniDisc-en nyújtották be a kormányzat által kért adatokat vagy indították el az ügyeket.
A miniszter egy külön akciócsoportot állított fel erre a célra, mely az év végéig eldönti, hogy a kérdést hogyan rendezzék, de valószínű, hogy a felhő technológia lesz a befutó. A digitális ügyekért felelős kormánytag azt sem tartja jónak, hogy a covid járvány alatt faxgépek segítségével tartották a kapcsolatot a kormányzati szervek.
Fél évszázados technológia
A floppy lemez 50. születésnapját tavaly, vagyis 2021-ben ünnepelte a világ. Az IBM 1971-ben vezette be a lyukkártyákat felváltó diszket. Az adathordozó méretének kialakulásánál azt vették figyelembe, hogy beleférjen a mérnökök ingének zsebébe. Az adathordozó a személyi számítógép elterjedésével vált népszerűvé, a Sony például 1983-ban vezette be az 1,4b Mb adat tárolására képes lemezt.
A japán cég 2011-ben állt le a floppy lemezek gyártásával, így a japán miniszter joggal csodálkozott sajtótájékoztatóján, hogy vajon honnan vásárolják a kormányzati szervek a lemezeket?
El is veszítették őket
A floppy lemezek egyébként 2021 decemberében egy kínos adatvesztési incidens főszereplői voltak. A tokiói rendőrség egyik tagja két floppy lemezt veszített el, melyen 38 ember házkérelmével kapcsolatos adatok voltak rajta. A lemezeket a rendőrség tárolta, hiányukat akkor vették észre, amikor használniuk kellett őket. A lemezen támogatott lakhatás iránt folyamodó 38 férfi személyes adatát tárolták: nevüket, születési időpontjukat és nemüket.
