Újabb három mítosz adattörléssel kapcsolatban

Előző cikkünkben az operációs rendszerekbe beépített adattörlés, a formázás és az adatok titkosítása körüli félreértéseket tisztáztuk. De sajnos ezeken kívül is vannak még adattörléssel kapcsolatos félreértések és mítoszok, ezeket sorozatunk második és egyben befejező részében tisztázzuk.

Azt láttuk, hogy rengeteg adatot generálunk nap mint nap, a World Economic Forum becslése szerint 2025-ben naponta 463 exabyte-nyi adatot termel a világ. Ha ez sok, megértjük. És fel sem tudjuk fogni, pontosan mit is jelent ez az adatmennyiség.

Az interneten népszerű közösségi média oldalak percenként ontják magukból a tartalmakat. A Domo grafikonja szerint egy perc alatt az Instagram népe 65 ezer képet oszt meg, a YouTube felhasználók 694 ezernyi órát streamelnek vagy a Slack felhasználók 148 ezer üzenetet küldenek el (bővebben lásd grafikonunkat).

No de lássuk, ezzel a rengeteg adattal kapcsolatban milyen adattörlési mítoszok tartják magukat.

Mítosz 4 – fizikailag kell megsemmisíteni minden adatot

Mint minden esetben, itt is az ördög a részletekben rejlik. A fizikai megsemmisítés sok esetben szervezeti előírás, azt feltételezve, hogy a szigorúan titkos adatok megsemmisítéséhez az adathordozó fizikai rombolására van szükség.

Ahogy erről korábban a DataClear blogjában írtunk, a kormányzati szervezetek esetében kedvelt adatmegsemmisítési módszer a fizikai megsemmisítés. A szűkös költségvetésből gazdálkodó szervezeteknél nem gondolnak arra, hogy ez a módszer felesleges elektronikai hulladékkal terheli a környezetet, miközben komoly kiadásaik keletkeznek. Számítások szerint évente áltagosan 7,7 – 10 millió forintot fordítanak erre feleslegesen. A fizikai megsemmisítés költsége mellett a kieső adattárolókat is pótolni kell.

Kis vágási méret kell

A fizikai megsemmisítés esetében a részletet a vágási méret jelenti. A merevlemezekhez képest az SSD-ken sűrűbben tároljuk az adatokat. A legkisebb vágási méretet kell választani, hogy biztosak legyünk abban: a szeletelőn nem jutnak át ép darabok, amiről az információ visszaállítható. Az amerikai nemzetbiztonsági hivatal ajánlása szerint 2 mm a javasolt vágási méret.

A fizikai megsemmisítés teljes és biztonságos alternatívája a minősített adattörlés, amikor a környezetet kímélve, a régi berendezéseknek új felhasználási lehetőséget teremtve szabadulunk meg minősítetten az adatoktól. Sok esetben az adathordozó értéke fedezi a szakszerű és minősített adattörlést, így ez nem jelent plusz költséget a szervezetnek.

Mítosz 5 – a demágnesezés minden esetben jó

Amint a technológia neve is mutatja, a demágnesezés CSAK a mágnesesen tárolt adatok esetében működik. Ez a gyakorlatban merevlemezeket és mágnesen szalagokat jelent. Az SSD-k félvezetőkön tárolja az információt, az optikai adattárolók pedig a fény segítségével.

A demagnetizálás a sérült, életciklusok végén lévő elektronikai eszközök esetében használható hatékonyan, ahol az adatokat mágnesen elven tárolják.

És ami nem mítosz – a minősített adattörlés

Kényelmes, tanúsított, környezetvédő, minden adattól megszabadulunk végleg és helyreállíthatatlanul, sok esetben az adathordozó értéke fedezi az eljárás költségeit, így nem jelent plusz kiadást – ez a minősített adattörlés. Hátránya, hogy időigényesebb mint a többi módszer, viszont arra kényszeríti a szervezeteket, hogy GDPR kompatibilis módon, folyamatokban gondolkodjanak.

Az adattörlés lényege, hogy a szoftver segítségével egy nemzetközi szabvány szerint véletlenszerű 0-val és 1-essel felülírjuk az adatokat, többszörösen. Az adatok többszörös felülírása garantálja, hogy az adatok örökre elvesztek. Mindez egy zárt, megbízható rendszerben történik, melyről tanúsítványt állítunk ki. Az adathordozó nem sérül, így azt más eszközben újra fel lehet használni.

Published by Vass Enikő

Adatok, környezetvédelem és újrahasznosítás - kell ennél több?

Leave a comment

Your email address will not be published.