Darálják az SSD-ket a kormányzati szervek

Noha szűkös költségvetés áll rendelkezésükre, a kormányzati szervezeteknél még mindig népszerű az adattárolók fizikai megsemmisítése életciklusok végén – derül ki a Blancco 2022 márciusában megjelentetett kutatása szerint. A tanúsított adattörlés a fizikai megsemmisítés teljes körű alternatívája.

Az adattörlés olcsóbb alternatívákja a teljes megsemmisítésnek

A legtöbb kormányzati, közigazgatási szervezet szerte a világban SSD-n vagyis tartós állapotú meghajtón tárolja az érzékeny adatokat is. Ezek a meghajtók a felhőben, on-premise adatközpontokban találhatóak, többféle IT eszközzel használják, legyen az asztali gép, laptop vagy multifunkciós nyomtató.

Fizikailag megsemmisítik az adatokat

A Blancco kutatása szerint a kormányzati szervezetek gyakran (az esetek 40 százalékában) fizikailag ledarálják ezeket az adathordozókat életciklusuk végén, ezzel védve a rajuk lévő adatokat.

A technológiai frissítés, adatmigrációs projekt vagy más okból történő csere felesleges kiadásra kényszeríti a szervezeteket. Azonban az esetek többségében a túlzott óvatosság miatt mégis ezt választják az állami szervezetek.

A kutatásban 596 kormányzati IT-vezetőt kérdeztek meg, kilenc országból. A megkérdezett szervezetek 12,8 és 17 millió dollár között költöttek minden évben arra, hogy fizikailag ledarálják az adathordozókat – és ezzel a rájuk támaszkodó IT eszközöket is, legyenek azok laptopok, asztali gépek vagy szerverek.

Ezek felett további 40 millió dollárt költöttek az így elpusztított IT infrastruktúra helyettesítésére. A szervezetek egy SSD-t semmisítettek meg átlagosan évente, minden harmadik alkalmazottra kivetítve.

Évente cserélnek gépeket

A szervezetek egyébként a megszokott gyakorlat szerint, évente laptopjaik és számítógépjeik egyharmadát lecserélték. Azonban egy szervezetben ennél több SSD található, hisz sokan tartanak fenn például saját adatközpontot.

A válaszadó szervezetek évente átlagosan 1433 SSD-t semmisítettek meg. A tanulmány becslései szerint ennek költsége 15-20 dollár volt SSD-ként, ami 21 495 – 28 660 dollárnyi felesleges kiadást jelent. És ekkor még nem beszéltünk az SSD-k cseréjéről: a válaszadók szerint a feleslegesen megsemmisített eszközök cseréje éves szinten 86 730 – 93 865 dollár közé tehető.

Miért a fizikai megsemmisítés?

A kutatásban az is megvizsgálták, hogy miért a fizikai megsemmisítés mellett teszik le a voksukat a különböző kormányzati szervezetek. Az esetek 40 százalékában a fizikai megsemmisítést írta elő a szervezet szabályzata vagy irányelvei, így nem volt más választás.

Ezt a fajta adatmegsemmisítést a válaszadók 46 százaléka találta a legbiztonságosabbnak – vagyis van mit még tanulni és tanítani biztonságos adattörlés terén. A megkérdezettek 38 százalékánál más adatmegsemmisítési technológiát házon belül egy szakember sem ismert.

Az esetek 46 százalékában azonban csak a szenzitív adatokat tartalmazó SSD-k fizikai megsemmisítése kötelező. A szervezetek azonban a többi, nem szenzitív adatot tartalmazó adathordozónál is a darálást választották – csak hogy biztosra menjenek.

Meglepő adatokra bukkantak

Az okok felderítésekor meglepő adatokra is bukkantak: a megkérdezettek 38 százaléka azt gondolja, ez az adattörlési módszer a legolcsóbb az összes közül. Közel negyedük – 22 százalék – nem is ismer alternatív adattörlési módszert, így a tanúsított adatfertőtlenítést sem.

A tanúsított adattörlés a fizikai megsemmisítés kompromisszum mentes alternatívája, ahol az adatokat szoftver segítségével végleg és jegyzőkönyvezve visszaállíthatatlanul töröljük. Eközben a környezetet is megvédjük, hiszen nem keletkezik felesleges elektronikai hulladék.

A Blancco teljes tanulmánya ezen a linken tölthető le.

Published by Vass Enikő

Adatok, környezetvédelem és újrahasznosítás - kell ennél több?

Leave a comment

Your email address will not be published.